A Sárkánycsászár sírja - az agyaghadsereg

Az 1999-es múmiamozi második részének csúfos bukása után (2001) az alkotók kisebb szünetet tartottak és némi önvizsgálatot. Rá kellett jönniük, hogy a jó öreg Imhotepről nem érdemes több bőrt lehúzni, de nem is kell, hiszen a világ számos táján találhatók még múmiák. A harmadik rész, A Sárkánycsászár sírja így egész friss hangot pendített meg és új helyszínt hozott a klasszikus múmiahorrorfilmek történetébe.

Kína, a rejtélyek hazája

Ezúttal a legendás és félelmetes Sárkánycsászár udvarában kezdődik az előjáték. Van itt minden, amire csak egy jó történethez szükség van: halhatatlanságra áhítozó kegyetlen uralkodó, az örökélet titkát ismerő jó boszorkány, hűséges harcos, hatalmas birodalom és félelmetes hadsereg.

Az agyaghadsereg egykor festet katonái 

ma színtelen állapotban várakoznak uralkodójuk eljövetelére; 

arcvonásaik olyan élethűek, hogy szinte megszólalnak

Hadtörténeti szempontból is páratlan lelet,

hiszen megörökítette a korszakot,

így többek között ez a páncél is új életre kel a filmben

A Sárkánycsászár alakját Huang-ti (i. e. 260 - 210) császárról mintázták, aki létező történelmi személy és valóban nevéhez fűződik a Nagy fal építése, valamint a világ egyik csodájának számító agyaghadsereg, melynek feltárása még napjainkban is folyik. Huang-ti földalatti, a túlvilági életet szánt városáról is legendák keringenek, melyben higanyfolyók futnak és hatalmas kincseket, köztük egy jádepalotát rejt. Az agyaghadseregre 1974-ben bukkantak, de mára egyre bizonyosabb, hogy az eddig felfedezett termek egy hatalmas komplexum része, feltárás alatt van például egy tó, melyben bronzból megformált madarakra bukkantak.

 Huang-ti, a Sárga császár titkos kertjének madara, egy daru

Az ásatás a kínai kormányra jellemző nehézkesség miatt igen lassan halad, és időközben az is kiderült, hogy a nyilvánosság sem tesz jót a leletegyüttes állagának. Viszont számtalan tudományos - és sajnos áltudományos - könyv jelent meg erről a csodáról, és láthatóan az írók és filmesek fantáziáját is igencsak megmozgatta - erre kiváló példa A Sárkány éve (2001) című film, ami a Szun Vu Kung, a Majomkirály legendás alakjától a Nyugati utazáson keresztül egészen az agyaghadseregig vezeti a nézőt.

A kínai kultúra esszenciája

Visszatérve a lenyűgöző agyaghadsereghez, ebben a tárgyban magyar nyelven John Man A terrakotta hadsereg című könyvét érdemes elolvasni, aki számos az ázsiai történelemmel foglalkozó könyvéről ismert (Dzsingisz kán, A kínai Nagy fal, Az utolsó szamuráj). Man olvasmányos stílusa, tényszerű, lényegre törő megállapításai, melyeket személyes élményeivel és tapasztalataival egészít ki szinte letehetetlenné teszik a könyvet.

Tényszerűen és stílusosan a világtörténelem
egyik legnagyobb rejtélyéről

Az agyaghadsereg katonának arcvonásait  a mesterek élő emberekről mintázták, így nem véletlen, hogy olyan "élethűek". Furcsa ellentmondás azonban, hogy míg az arcok olyan tökéletesre sikerültek, a test többi része eléggé sablonos. Ennek igen egyszerű magyarázata van, egységes formákból gyorsabb volt létrehozni a sereget.
Az álló helyzetben sorakozó lándzsás gyalogosok mellett jellegzetes alakja a térdeplő íjász és a gyakran túlmisztifikált tisztek figurái.

 Térdeplő íjász

Feltehetően így "festett" eredetileg

Néhány festett állapotban megmaradt darab alapján

sikerült rekonstruálni az eredeti színpalettát

A nevezetes tábornokok egyike:

 kéztartásukban sokan misztikus üzeneteket vélnek felfedezni

A hadsereg nem csupán gyalogosok és íjászok tartoztak, de lovasok, futárok és harci szekerek is. Az agyaglovak megjelenítése éppolyan drámai és életszerű, mint a később előkerült madaraké. Az alábbi harci szekér kissé átdolgozott formában a film cselekményében is fontos szerepet kap majd, és tagadhatatlan, hogy az egyik legizgalmasabb, legjobban megszerkesztett jelent is ezekhez a paripákhoz kötődik.

Játéklovak vagy démoni patások?

És most lássuk, hogyan kel életre a legyőzhetetlen agyaghadsereg!