Bonszai a balkonon - megjelenés

A Bonszai a balkonon története majdnem olyan izgalmas és fordulatokban bővelkedő, mint maga a regény, bár a szerző csöppet sem vette volna rossz néven, ha ennél valamivel egyszerűbben mennek a dolgok. Négy év leforgása alatt három különböző borítóval jelent meg, de talán a harmadik a leginkább találó - nem is szólva arról, hogy a borítónak kellemes csokoládé színe van, igaz, a műben a csokoládé nem nagyon játszik főszerepet, talán majd később.

A Publio Kiadó gondozásában a folytatáshoz méltó köntösben jelent meg

a Made in Japan sorozat nyitó kötete: a Bonszai a balkonon.

www.bookline.hu

www.publioboox.com

Japán szimbólumok - Bonszai a balkonon o-z

ojabun – családfő, vagyis a japán maffia vezére egy családon (gumin) belül. A szó jelentése: oja: szülő – bun: rész, vagyis főnök. A Tosima család a Szumijosi család befolyása alá tartozik, ennek vezére Szumijosi Sokoku, Szakura apja.

okurimono – ajándék. Meidzsi no okurimono, vagyis Meidzsi ajándéka. Ezen a néven emlegetik a császár által adományozott porcelántálat, amely a Tosimák társadalmi rangját biztosítja. Az ovális alakú tál külső oldalán szemből és a hátoldalon is ugyanaz a jelenet látható: egy démonnal küzdő szamuráj. A szamuráj a Tosima családot jelképezi, a démon pedig a császár ellenségeit, akivel a szamurájnak kell megküzdenie.

Tosima Szakura vitte el az okurimonót a családi szentélyből, hogy ezzel biztosítsa szabadságát. Átadta kedvesének, Ralph Stevensonnak, aki továbbküldik az Egyesült Államokba egy régi barátjának, Bill Whitemannek. Whiteman, miután értesült Stevenson haláláról, eladja a tálat, mert fél megtartani. A műkereskedőtől ez a tárgy Seattle legbefolyásosabb üzletemberéhez kerül, Thomas Leroy-hoz. Tosima Icsiro amikor felkereste Stevensont, – mint Aszuhara Kaiitól később megtudjuk – a gaidzsin már halott volt. Tosima később visszaküldi a férfi lakásába Korekara Hirotót, aki ráakad a gondosan elrejtett feladóvevényre. Tosima így jut el Seattle-be, de későn érkezik, és Whitemantől csak LaFayette nevét sikerül megtudnia. Tosima Icsiro egy ügyetlen baleset révén összetalálkozik Lucia Palermóval, aki előző nap történetesen tanúja annak, hogyan talál új gazdára az okurimono. Tosima, miután a nő nyomára bukkan, megtudja tőle, hol találja a családi ereklyét. A tálért cserébe Leroy párbajra kényszeríti Tosima Icsirót, amiért az életével fizet, így az okurimono végül visszakerül eredeti tulajdonosához. Tosima Icsiro azzal, hogy az okurimonót visszavisz, és átadja testvérének, Izónak, lemond a család vezetéséről.

Szumijosi Nakamaro pontosan tudja, hogy a két család egyesítéséhez nem elegendő, ha a jelenlegi családfőt, Tosima Izót megöli, és az özvegyet feleségül veszi, hanem magával kell vinnie a Tosima ház tekintélyét jelképező okurimonót is. Nakamaro szándéka ugyanis az, hogy a házasság révén egyesítse a Szumijosi és Tosima klán erejét és vagyonát.

on – a családon belüli kötelezettségek rendszere, ilyen a gyermek szülő iránti kötelezettsége, konfuciánus gyökerekre vezethető vissza. Tosima Szakura egy gaidzsinhoz fűződő szerelmi viszonya sértette az ont.

onyigiri – rizsgombóc, amelybe apróra vágott lazacot, gombaféléket vagy más adalékot kevernek. Magában, de különböző szószokkal együtt is fogyasztják. A norilevélbe göngyölt vagy a szezámmaggal megszórt változata is igen népszerű.

ozeki – a szumó birkózók által elérhető második legmagasabb rang. Szaito Hirojuki számára az ozeki elérése annyit jelentett, hogy visszavonulhatott a versenyektől, életét a művészetnek szentelve, ennek ellenére elfogadta Tecuba felkérését, aki testőrként kívánta alkalmazni. Szaito Hirojuki ahelyett, hogy őrizte volna Tecuba lányát, udvarolni kezdett neki ezzel egyszerre hívva ki a zord atyja és a könyörtelen jogtanácsos haragját. Feltételezhetően a szakács gúnynevet viselő bérgyilkos végzett vele, aki feldarabolta, illetve szakszerűen feldolgozta az így létre hozott részeket.

rónin – a szó eredeti jelentése a földet elhagyó, zsoldosnak állt paraszt, a XVI. századtól azonban a gazdátlan szamurájt nevezték így. Napjainkban azokra a diákokra használják ezt a kifejezést, akiknek nem sikerült az egyetemi felvételijük, és a következő évi felvételi vizsgára készülnek.

samiszen – háromhúrú pengetős hangszer, lantféle, szólóban és zenekarban is játszanak rajta. A Ryukyu szigetekről került a XVI. században Japánba.

sikoku – középméretű japán kutyafajta, nevét Sikoku szigetéről kapta. Vadászkutya, de házőrzésre is alkalmas. Hűsége legendás, ugyanakkor igen ravasz.

sinai – a kendóban használt, bambuszból készült kard.

sinkanszen – japán gyorsvonat, átlagsebessége 280 km/óra.

sógun – a szeii tai sógun kifejezés eredetileg a barbárokat legyőző nagy hadvezért jelent. Később a katonai vezetőket hívták így. A XII. és a XIX. század között a sógunok voltak az ország teljhatalmú urai.

Alan Duchat egy rejtjeles üzenetében Ogivara Harukit sógunnak, Aszuharát pedig nindzsának nevezi. O’Brien válaszában a Tövismadarak című TV-sorozatra utal, amelyben Richard Chamberlain játszott az egyik főszerepet, aki a James Clavell A sógun című könyvéből készült TV-film szereplője is volt. A két sorozat a színész révén kötődik össze, és az asszociációs láncolat így jut el a sógun tisztségtől egy romantikus filmsorozatig.

suriken – dobócsillag, a nindzsák fegyvertárának egyik darabja. Fémből készült, három vagy több, mindkét oldalán élezett tüskével, illetve ággal rendelkező lapos tárgy. A végtagok lebénítására, sérülés okozására egyaránt alkalmas, gyors és hangtalan eszköz. A csillag ágaival a pengéknek köszönhetően súlyos sebeket ejthetünk a kiszemelt áldozaton.

szaké – vagyis rizsbor, japán nemzeti italnak számító alkoholtartalmú, kellemes aromájú ital. Finomítatlan változata 40 fokos, az általános kereskedelmi forgalomban levő italok 32 fokosak. Létezik külön a főzéshez használt édes változata is, a mirin. A szakét általában felmelegítve isszák. Eredetileg csak szakrális jelentőséggel bírt, mivel a császári udvarban, templomokban és szentélyekben főzték, így a köznép számára a fogyasztása tiltott volt. A szaké azonban ma már bárki – még ha gaidzsin is – számára elérhető. A japánok általánosságban véve nem nagyon bírják az alkoholt, számukra a szaké már egy erős ital, ezért is kedvelik jobban a sört, készüljön bár rizsből vagy bármi másból.

szakura – jelentése cseresznyevirág, összetett jelkép a japán kultúrában. Az ország nemzeti virága, ugyanakkor a törékeny szépség és a mulandóság jelképe. A szamurájok életét gyakran hasonlították a cseresznyevirághoz, vagyis a lehulló cseresznyevirághoz, mivel életük rövid, kiszolgáltatott, de halálukkal nemes célt szolgálnak, ahogyan a virág halálából a gyümölcs születése következik.
A japán cseresznyefa termése egyáltalán nem hasonlít a hazánkban ismeretes ropogós, zamatos gyümölcshöz, a növény inkább virágja, mint termése miatt kedvelt.

Tosima Szakura a törékeny szépség megtestesítője, akinek halála isteni szándékokat sejtet. Amikor a Tosima ház kertjének cseresznyefái nyár végén hirtelen virágba borulnak, Szumijosi Nakamaro okkal feltételezi, hogy mindez Tosima Szakura miatt történt, mivel a halott asszony kamivá változott.

szamuráj – vagyis busi, azaz katonanemes. A szó eredeti jelentése: akik szolgálnak. A szamurájok harcosok, akik egy nemes, a császár, később a sógun szolgálatában harcoltak. Szigorú neveltetést és kiképzést kaptak. Nemcsak kitartásuk, önfeláldozásuk, de túlzott büszkeségük és kegyetlenségük is legendás volt (a szamurájokról mintázta George Lucas a jedi-lovagokat, akiknek szintén a büszkeség volt az egyik fő „bűnük”). A korabeli források szerint, ha nem volt elítélt a közelben, de a szamuráj ki akarta próbálni új pengéjét, kiállt az út szélére, és levágta az első szembe jövő parasztot. Ugyanakkor gondolkodás nélkül a halálba rohant, ha ura úgy kívánta.

A szamurájok viselkedéskódexe a Hagakure, vallása a zen-buddizmus. A szamurájok rendjét Meidzsi császár hivatalosan feloszlatta, de eszménye a mai napig áthatja a japán szellemiséget.

A szamurájok képzésében a harcművészeteknek éppolyan fontosságot tulajdonítottak, mint a művészetek elsajátításának. Az ikebanakészítésben vagy versírásban éppannyira jeleskedtek, mint a kardforgatásban – bár ez a kifejezés a japán kardvívó technika esetén nem egészen helytálló, itt ugyanis az volt a cél, hogy a lehető leggyorsabban lefegyverezze és megölje ellenfelét; Bokuden Cukahara például az egyvágásos kardművészet mestere volt, ami annyit jelentett, hogy egyetlen vágással képes volt megállítani bárkit.

szan – megszólítás nemtől függetlenül minden felnőtt korú személyre.

szeppuku – rituális öngyilkosság, amit akkor köteles elkövetni valaki, ha az on vagy a giri kényszeríti erre. A szertartás szerint a szeppukut végző férfinak saját hasát kell felvágnia, a nőnek a nyaki ütőeret, de arra az eshetőségre, ha ez nem sikerült, a szeppukura készülő férfi megkéri az egyik barátját, hogy álljon mögötte, és vágja le a fejét, hogy ne maradjon szégyenben. Szeppukut kellett elkövetniük a meggyalázott asszonyoknak is.

Tosima Icsirónak kötelessége lett volna az okurimono visszaszerzése után szeppukut elkövetni, de nem tette meg. Tecuba Homani hasonló elvárásokban engedelmeskedve végzett magával, miután betegsége a végső stádiumba ért.

szumó – japán birkózás, gyökerei a VIII. századra nyúlnak vissza. Mai változata ötvözi a cselgáncs, az aikidó elemeit. A szumó birkózók szintén a szamurájok leszármazottainak vallják magukat. A szumó birkózókat nagy tisztelet és megbecsülés övezi Japánban, hiszen szigorú lelki és fizikai felkészülést megkövetelő sportról van szó. Tecuba Nanami ezért is fogadta el Szaito Hirojuki közeledését.

szusi – a legismertebb japán étel, amelyet főtt rizsből és nyers halfélékből, mint például lazacból, vajhalból, de akár tojásból és készítenek, vaszabival és vékony szeletekre vágott, ecetbe áztatott gyömbérrel tálalják (lehet halványsárgás vagy rózsaszínes színű). Leggyakrabban a norilevelekbe – tengeri algából készített lapokba – göngyölt változat látható, ez a maki.

Ogivara Haruki invitálja Sean O’Brient a Seattle-i szusibár nevű étterembe, ahol az ügynök megismerkedik a hagyományos és leginkább ismert szusifajtákkal: a maki-szusival és a nigiri-szusival, valamint a mellé tálalt gyömbérrel (gari) és vaszabival. O’Briennek a szusi csöppet sincs ellenére, a vaszabit pedig a rossz emlékek elűzésének céljából csak úgy önmagában fogyasztja el.

vakizasi – rövid pengéjű a szamurájok által használt kardfajta, a katana párja.

vaszabi – japán tormából készített csípős, jellegzetesen zöld színű massza.

Zero vadászgép – a II. világháború alatt bevetett japán, a Mitsubishi és a Nakajima cégek által gyártott vadászgéptípus. Az első modell 1939-ben került bevetésre, 1941 és 1942 között pedig verhetett volt. A háború vége felé a kamikazék is Zerókat használtak.
Zero vadászgép, japánul Zero-szen, Rei (0) – szen, vagyis Zero-harcos.

Az idősebb Tosima Icsiro egy Zero A6M2 pilótája volt, amely az utolsó ’43-as fejlesztésű széria volt.

Zero vadészgép

zori – fonott gyékényből, de általában inkább bőrből vagy műbőrrből készült lábbeli, formája és a pántok elhelyezkedése megegyezik a getával, de a talpa jóval vékonyabb.

Japán szimbólumok - Bonszai a balkonon l-n

legyezőtánc – A legenda szerint a legyezőtánc kialakulása az első japán császár, Dzsimmu uralkodása idejére tehető az időszámítást megelőző évtizedekben. Korábban társadalmi státust jelölt, és a táncos által viselt öltözék, valamint a legyezők is ezt szimbolizálták. Elsősorban koronázások és magas rangú személyek esküvői alkalmával volt látható legyezőtánc. Később azonban a gésák a vendégek szórakoztatására is bemutathattak legyezőtáncot, amelynek mozdulatsorai igen hasonlóak a nó-színházban látott előadásokhoz. A legyezőtánc éppolyan koncentrációt igényel, mint bármely harcművészet, a lassú mozgás íves, nem töredezett, és a külső szemlélő számára könnyednek tűnik, holott hosszú gyakorlást és nagy erőfeszítést igényel. A hagyományos japán legyezőtánc bemutatásakor általában egyetlen táncos látható, aki egy vagy két legyezőt használ. A legyező pörgetése igen látványos, a szín– és mintakombinációk ilyenkor érvényesülnek igazán. A másik leggyakoribb elem a két legyező összeillesztése, amely vagy virágot, vagy S betűt formáz.

Nem alaptalan az sem, hogy Aszuhara Kaii képzeletében a legyezőtáncot gyakorló lányok gyilkos maikókká változnak, hiszen miután Meidzsi császár megtiltotta a szamurájok számára a kard viselését, egyéb, első pillantásra ártalmatlan használati tárgynak látszó eszközöket használtak önvédelemre, például fémlapokból készült legyezőt, amely valójában halálos pengékből állt.

madzsong – kínai eredetű négyfős, a römihez hasonló társasjáték, a szó jelentése veréb. Első írásos említése az i. e. 500 évekből származik. A leggyakoribb változatát 144 kővel (más fordításban cseréppel) játsszák, de ezekből legalább 136 szükséges. Létezik háromfős variánsa, ez főként Japánban és Koreában népszerű.

Sean O’Briennek a játékra vonatkozóan igaza volt, bár arról nem tett említést, hogy a madzsong, mint szerencsejáték a jakuzák körében is közkedvelt szórakozás.

maiko – gésajelölt.

manga – japán képregény. A szó eredeti jelentését nehéz meghatározni, mert napjainkban szinte mindenütt a képregény szinonimájaként alkalmazzák. A szóösszetétel fordítása hozzávetőlegesen man:szeszélyes – ga: kép, egyes források szerint vázlatkép. A VIII. században megjelenő karikatúrák késő utódja, ma ismert formájában a XIX. században jött létre. A szót a híres festő, Hokuszai alkotta, ő még saját képregényeire alkalmazta a kifejezést. Hokuszai mangái formailag különböztek a ma ismertektől. A képek nem különültek el egymástól keretek segítségével, hanem lazán egymás mellett vagy egymás alatt helyezkedtek el. Főként karikaturisztikus emberi alakokat ábrázoltak háttér nélkül.

Napjainkban a manga megőrizte gúnyos, karikírozó jellegét. Több fajtája is létezik, amelyekből az olvasó kiválaszthatja az életkorának, sőt nemének megfelelő olvasmányt. A Kiotó fényében dolgozó szakács is előszeretettel olvasott mangát, kedvence műfaja a hentai, vagyis a manga felnőttek számára készült szexuális tárgyú változata.

Meidzsi császár (1868-1912) – elsősorban társadalmi reformjairól híres uralkodó, aki gyökereiben változtatta meg Japán gazdaságát és kultúráját. Az orosz-japán háború (1904-1905) alatt, a Mukden ostromában (1905) szerzett érdemeiért ajándékozta a Tosima család fejének azt a porcelántálat, ami az ezt követő évtizedekben a család hatalmát jelképezte.

men – a kendóban alkalmazott páncél fejet védő része.

Mijamoto Muszasi – (1584–1645) kardforgató és festő. A kétkardos technika (vagyis, amikor a harcos mindkét kezében egy-egy fegyvert tart; ez azért bír különös jelentőséggel, mert az általános gyakorlat szerint a katana is kétkezes kardnak számít) megalkotója, több mint 60 párbajban győzött. Főműve a Go rin no so (Az öt elem könyve – föld, víz, tűz, szél és üresség –), amelyben a kardvívás alapjait ismerteti. Festményei közismertek, az Egy kormorán képe című tusfestményét nemzeti kinccsé nyilvánították.

Legendás életét több regény, manga és filmsorozat is feldolgozta, valamint Muszasi karaktere az ihletője a Yakuza 3 vagyis Ryu ga gotoku kenzan! (Ahogy a sárkány megérkezik!) játéknak is. Mijamoto Muszasi nemcsak a harcművészetek iránt érdeklődők számára ismert, de a népszerű TV-sorozatok révén minden korosztályhoz és társadalmi réteghez is eljutott Japánban, bár ezekben a művekben a valóság és a fikció eléggé összekeveredett.

Fennmaradt az utókor számára néhány cuba, amelyeket maga Muszasi készített, ezek közül az egyiket talán éppen a Leroy házból származó katanába illesztették be.

Mijamoto Muszasi

A kép forrása:

http://www.elephantjournal.com/2009/05/along-with-hagakure-and-the-art-of-war-the-book-of-five-rings-by-musashi-is-a-modern-business-classic/

Momo – a szó jelentése őszibarack – semmi köze sincs az azonos című szentimentális regényhez. Momo egy saját maga által választott fantázia nevet visel, ami nem más, mint a gaidzsin-csábító kelléktár egyik eleme. Persze senki se akadna, aki a lány és a hamvas, finom őszibarack közötti hasonlóságot kétségbe vonná - vagy ha igen, sokan tennének arról, hogy az illető meggondolja magát. Momo jellegzetes öltözéke egy szűk, fekete - igen rövid - ruha a hozzáillő magas sarkúval, lila harisnya és egy lila tollboa - ettől a feltűnő kelléktől viszonylag hamar meg is szabadul. Momo Tagava Simo egyik legmegbízhatóbb "katonája", személyes varázsa révén pedig számos olyan helyre is képes bejutni, ahová a harcedzett férfiak sosem sikerülne.

moxa – a fekete üröm leveléből készített kisméretű, kúp alakú füstölő, a természetgyógyászatban alkalmazzák, a beteg testén só rétegre helyezve égetik el. Japánban az engedetlen gyermekeket korábban úgy büntették, hogy moxát égettek a karjukon, hogy a fizikai fájdalom tudatosítsa bennünk a helyes viselkedési formát.

Tosima Szakura is visel egy moxaégetésből származó nyomot a karján.

nigó – a szó jelentése ágyas, szerető. Aszuhara Kaii úgy definiálja Lucia Palermót, mint Tosima Icsiro gaidzsin ágyasát.

nindzsa – a XV–XVI. században a kémkedésre és orgyilkosságra specializálódott klánok tagjait nevezték így, akik gyors mozgással, ügyességükkel, rendkívüli álcázó képességgel rendelkeztek. Fekete vagy fehér csuklyával kiegészített ruhát viseltek, kiválóan értettek a mérgekhez, illetve füstbombákat és egyéb trükköket is alkalmaztak figyelemelterelésként. Legismertebb fegyvereik a suriken (dobócsillag) és a nuncsaku, valamint a különböző pengehosszúságú kardok, tőrök. A szamurájok rendjével ellentétben nők is lehettek nindzsaharcosok. A XX. század másod felében, főként az 1970–80-as években egyre több regény és filmsorozat szereplője volt nindzsa. A legnagyobb népszerűséget az Amerikai nindzsa (Michael Dudikoff) című filmen túl a Tini nindzsa teknőcök című képregénysorozat – eredetileg műfajparódiának készült –, ami később mozifilm és rajzfilm-sorozat is lett, érte el. Ezekben az ábrázolásokban azonban a nindzsák rettenthetetlen harcosként tűnnek fel, akik bámulatos ügyességgel és rendkívüli képességekkel rendelkeznek, és harcolnak az Igazságért. Holott ezek a férfiak és nők valamikor hidegvérű gyilkosok voltak.

nuncsaku – szokás láncos botnak is nevezni, de ez a névváltozat nem igazán megfelelő. A nuncsaku hagyományos formájában két azonos méretű botból áll, amit kötéllel rögzítenek. Ezt a harci eszközt a Ryukyu szigeteken élő parasztok fejlesztették ki a középkor folyamán, akik hivatalosan nem viselhettek fegyvert. Az alapmechanizmus a cséphadaró működési elvéből származik, más elméletek szerint azonban a bab péppé zúzásához használt eszköz szolgálhatott mintául.

A bot pörgetésével könnyű megzavarni, megrémíteni az ellenfelet, és a lendületből bevitt ütések, ostorozások pedig nagy fájdalmat képesek okozni. Ugyanakkor a nuncsaku más fegyverek, például a kard, blokkolására is alkalmas. Manapság készítenek fémből – jóval komolyabb sérüléseket okoz – vagy lánccal összekapcsolt – erősebb, viszont hangos – nuncsakukat is.

Ez a fegyver a kung-fu filmek hatására vált igazán népszerűvé. Bruce Lee A sárkány útja című filmjében látható a nuncsaku „szakszerű” és „amatőr” használata is – ez utóbbi a kevésbé gyakorlott harcművészben okoz igazán károkat. Létezik három botból álló változata is.

Japán szimbólumok - Bonszai a balkonon h-k

Hagakure – a szamurájok kódexe. A szó jelentése: a levelek árnyékában. A szerző, Cunetomo Icsiro (1659-?) apja szamuráj volt, így ő maga is hadi pályára lépett, de mivel tehetséges volt az írás művészetében, írnokként szolgált. Ura halála után egy 1661-ben érvénybe lépett rendelet értelmében nem követhetett el szeppukut, ami korábban bevett szokás volt. Választhatott, hogy a nagyúr fiát szolgálja, vagy szerzetesként él tovább. Cunetomo a remeteség mellett döntött, de az 1710-es években felkereste egy Curamoto Tasiro nevű férfi, aki az Igazságot kereste. Cunetomo maga gyűjtötte össze a könyvben található anyagot, majd lediktálta a tanítványává vált Curamotónak. Miután a Hagakure elkészült – egyes források szerint 1716-ban –, Cunetomo megparancsolta tanítványának, hogy égesse el. Az eredeti kézirat így nem maradt fenn, de már akkor számos másolata létezett. A mű rövid adomák és elmélkedések füzére, ami útmutatást ad a szamurájok számára a kötelezettségek, a megfelelő viselkedésformák és a hűbérúr iránti feltétlen hűség tekintetében. A II. világháború után a szövetségesek mindent elkövettek, hogy betiltsák a könyvet, de ez a törekvés kudarcba fulladt.

„Rájöttem, hogy a busido a halálban gyökerezik” – a Hagakuréból származó mondatot a kamikazék is gyakran idézték.

haiku – japán versforma, klasszikus formája három sorból áll, a szótagszám 5–7–5. A szamurájok képzésében épp akkora gondot fordítottak a művészetek oktatására, mint a harci gyakorlatokra. A harc és a művészet a japán kultúrában szervesen összefonódott.

Az aikidót megalapító legendás Morihei Uesiba haikui és kalligráfiái közismertek. Szaito Hirojuki, a szumó birkózó, a nagy elődök nyomdokain haladva kezdett el haikukat írni, majd kalligráfiákat készíteni. Igen tehetségesnek bizonyult, a kiotói és a seattle-i Kagedo Galériában – erre invitálja Tagava Nancy May-t – is volt kiállítása. Azt fontolgatja, hogy saját iskolát alapít, amikor megismerkedik Tecuba Nanamival. A lány iránti szerelme és saját makacssága okozza vesztét.

A Jamato Szatoru mester házában őrzött három tusrajz egyikén is olvasható egy haiku, ez szolgál útmutatásként Tosima Icsiro számára. Jamato Szatoru a Fudzsit ábrázoló tusrajzot Icsirónak adományozza, így ez az egyetlen darab menekül meg a pusztulástól.

Hanami-fesztivál – a cseresznyevirágzáskor, általában áprilisban tartott ünnepség. A hanami szó jelentése a cseresznyevirágzás megtekintése (hana-virág mi-néz). Ez az egyik legjelentősebb ünnep Japánban, és ilyenkor a virágba borult parkokban különböző rendezvényeket tartanak, sőt, napjainkban külön virágnéző vonatjáratok is indulnak.

hasi - evőpálcika. Készülhet bambuszból, bármilyen fából, de akár elefántcsontból is. Nálunk az egyszer használatos, gyorséttermi változat a legelterjedtebb. Az evőpálcikák használata nem igényel különösebb szakértelmet, de van egy-két dolog, amiről nem árt, ha tudunk. Evésközben a pálcákat nem illik letenni, csak az erre a célra készített hasi-tartóba. Függőlegesen tartva ne nyújtunk a tálba, mert a halottaknak szánt áldozati ételbe rakják ily módon, és ez szerencsétlenséget hozhat a fejünkre. Használat után törjük ketté, nehogy egy gonosz szellem rátaláljon. A díszesebb, állandó használatra szánt evőpálcikákat lakkal fedték be, és tulajdonosa dobozban tartotta, illetve hordta magával.

haszukappu – kék mézbogyó, fagytűrő, édeskés-savanykás ízű, szilvához hasonlító termésű növény. Japán és Kínában egyaránt népszerű. Nyersen, de lekvárként is fogyasztható.

ikebana – vagyis kado (a virág útja), a XV. századból származó művészeti ág, úgy szokás fordítani, a virágrendezés művészete. A szó eredeti jelentése: életben tartott virág. Az ikebana a buddhista virágáldozat előkészítésének szertartására vezethető vissza, és ma már több mint 3000 iskolája létezik. A virágok, száraz növényi részek vagy egyéb tárgyak elrendezésekor nemcsak esztétikai, de filozófiai szempontok is érvényesülnek. Az ikebanakészítés egyfajta meditáció.

Icsiro – jelentése első, gyakori férfinév, jelentéséből adódóan az elsőszülött fiúnak szokás adni.

Izo – gyakori férfinév.

jakuza – a japán szervezett bűnözés katonája.

A jakuzák a róninoktól, vagyis a gazdátlan szamurájoktól származtatják magukat, de több legenda és elmélet is létezik eredetükre vonatkozólag. Nevük egy kártyajátékból ered, és azt jelenti: 8 9 3, és, mivel a szó maga a játék idegen eredetű, katakanával írandó: ヤクザ. Japánban öt nagy jakuza család működik.

A jakuza család szerkezetének legfontosabb fogalmai az ojabun (családfő), – az adminisztratív ágazat fentről lefelé – szaikó-komon (főtanácsos), singiin (jogi tanácsadó), kaikei (könyvelők), – tisztségek fentről lefelé – vakagasira és sateigasira (tisztek, a helyi családfők), kjódai (nagy testvér, idősebb katonák), satei (kis testvér).

A Szumijosi klán vezére Szomijosi Sokoku, Tosima Icsiro vakagasira tisztséget töltött be, Korekara Hiroto hivatalosan satei, de Icsiro szaikó-komonként tiszteli, holott ezt a tisztség sokkal inkább Tosima Izót illetné. A Tecuba klán vezére Tecuba Suko, Tagava, amikor bekerült a családba sateiként kezdte, jelenlegi pozíciója hivatalosan a singiin, ténylegesen a szaikó-komon betöltetlen helyét foglalta el. A jakuza családokra hivatalosan a gumi vagyis csoport megnevezést alkalmazzák. A Szumijosi létező jakuza család, de regényben szereplő karakterek fiktívek.

Az amerikai filmek (A jakuza, Fekete eső, Leszámolás Kis-Tokióban, Könnyező harcos) akárcsak a japán sajtó igen negatív képet festenek a jakuzákról. A SEGA által készített Ryu ga gotoku (Akár a sárkány – általában azonban Yakuzaként ismert) játéksorozatban némiképp heroikusabb, ugyanakkor sokkal emberibb karakterábrázolásokat láthatunk. A Japán készülő jakuza-filmek és -képregények egy részét azonban maguk a jakuzák pénzelik, hogy pozitívabb képet fessenek róluk a közvélemény számára.

A jakuzák között is akadnak nők, akik éppolyan keményen helytállnak, mint a férfiak. A fürdők, éttermek, szórakozóhelyek bejáratánál látható jelzés, ami egy tetovált felsőtestet ábrázol négyzetben pirossal áthúzva, annyit jelent, hogy a helyiségbe jakuzáknak tilos a belépés.

A jakuza becsületkódex szerint, ha valaki hibát követ el – például megsérti feljebbvalóját vagy elmulasztja teljesíteni a kötelességét –, azzal vezekel, hogy levágja a saját kisujját, ez a bocsánatkérés aktusa. Tecuba joggal várta el, hogy Tagava ilyen módon gyakorol bűnbánatot, amiért nem tudta kordában tartani Tosima Icsirót, mégis létezik egy eddig még nem ismert indok, ami az ügyvédet mentesíti a hagyományok alól – ez a későbbiekben ki is derül.

Fontos megjegyezni, hogy Japánban a bűnözők, így a jakuzák is, tisztelik a rendőrséget, udvariasak és amennyire lehet segítőkészek, ez persze nem jelenti azt, hogy feladják a saját társukat, de ha szükséges, és a helyzet úgy kívánja, mindig akad valaki, aki bűnösnek vallja magát a viszonylagos „béke” érdekében. Természetesen az önjelölt elkövető a börtönből visszatérve automatikusan magasabb pozícióba kerül.

Számos – európai szemmel – ellentmondást hordoz a jakuza mentalitás, ennek egyik legérdekesebb példája, hogy a II. világháború után a Megszálló Erőkkel szemben az ellenállás magját éppen ők alkották a hagyományos japán értékeket védve a beáramló nyugati szokásokkal szemben.

Marc Dacascos Az amerikai szamurájban egy jakuzát alakít nagy átéléssel és sok levágott testrésszel

A kép forrása:

http://www.cinema.de/bilder/ninja-fighter,1317034.html

Jositosi Cukioka (1839-1892) – főként kísértetképeket festő művész, aki a XIX. század végén vált igazán népszerűvé. Egyik legismertebb fametszete a himlődémonokat elűző Tametomót ábrázolja. Az okurimono külső oldalán is hasonló jelenet látható, bár ott ellenfélként csak egy démont ábrázoltak.

jukata – a kimonó béleletlen, könnyű változata, főként nyári viselet.

kami – a sintó isten vagy istennő megnevezése. A sintó vallás szerint a világban mindenütt kamik rejtőznek.

Tosima Icsiro azért azonosítja Lucia Palermót egy kamival, mert a férfi démonjai már azoktól a dolgoktól is félnek, amiket a nő csak megérintett. Aszuhara Kaiit is kegyeibe fogadja egy kami a sintó szentélyben, így bukkan a gaidzsin nyomára, akivel végeznie kell. Szakura, aki a halála után a Tosima házban marad, a ház békéjét őrző kamivá változik, ennek jeleként borulnak virágba a kert cseresznyefái. Szumijosi Nakamaro, aki általánosságban véve igen gyakorlatias ember, a cseresznyevirágok láttán rögtön megérti, hogy mi történt, hiszen nem lehet véletlen, hogy a Szakura nevet viselő halott asszony kertjében nyár végén is cseresznyeszirmok táncolnak a szélben.

kamikaze – a szó jelentése: isteni szél. A fogalom jóval korábbról ered, de a II. világháború alatt azokat az önkéntes pilótákat hívták így, akik életük feláldozásával pusztítottak el egy ellenséges célpontot. Robbanóanyaggal felszerelve nekiütköztek egy másik gépnek, vagy becsapódtak egy anyahajóba. A közhiedelemmel ellentétben nem válhatott bárki kamikazévá, főként olyanokat választottak, akiknek nem volt családjuk.

Kuvahara Jaszuo – Gordon T. Allred Kamikaze című a japán szerző életrajzán alapuló regénye némi betekintést nyújt ebbe az időszakba, de sajnos eléggé érződik a mű stílusán a nyugati szemlélet, és igyekszik negatív képet festeni a japán pilótákról, mivel azonban elég kevés az ehhez hasonló magyar nyelvű irodalom, érdemes elolvasni (Zrínyi Kiadó, Bp., 1988).

kandzsi – A szó jelentése Han-kori (japánul ejtve Kan) írásjel, ami arra utal, hogy a japánok ezeket az írásjeleket a kínaiaktól vették át. A kandzsi az V. században került a mai Japán területére koreai közvetítéssel. Régebben öt-hatezer kandzsi volt használatban, napjainkban a II. világháborút követő írásreformnak köszönhetően azonban már csak kevesebb mint kétezer. Ötszáz kandzsi ismeretében már lehet újságot olvasni.

karaoke – a szóösszetétel a kara (üres) és okeszutora (zenekar) szavakból keletkezett, arra utal, hogy az adott zeneszámot énekes nélkül vették fel. Az 1960-as években jelent meg először, és Japánban igen népszerű szórakozás. A japán karaokebárokban a munka után pihenni vágyó férfiakat hostessek szórakoztatják, és élőzenekar vagy DVD-lejátszó kíséri az énekeseket. Ma már bárki vehet karaoke-DVD-t is, hogy otthon vagy baráti társaságban szórakozhasson.

katakana – szögletes, hegyes írásjeleket alkalmazó szótagírás, ami első sorban az idegen eredetű jövevényszavak és nevek leírására szolgál, de kiemelésre is használható. Összesen 46 szótagjegyből és egyéb mellékjelekből áll.

katana – hosszú pengéjű kardfajta, a szamurájok használták közelharcban, párja a rövidebb pengéjű vakizasi.

A Jamato Szatoru mester által készített kardpár jelentősége éppen abban rejlik, hogy a pengéket megszégyenítették, Szatoru ezért hagyta őket az üres házban. Tosima Icsiro ezt tévesen úgy értelmezte, hogy most már kötelessége elégtételt venni a mestert ért sérelemért, magához venni a pengéket, hogy a rágalmazó vérével tisztítsa meg azokat. Szatoru mester, hogy véget vessen a pengék okozta pusztításnak, beolvasztja azokat, hogy fizikai és szellemi is síkon megtisztuljanak.

kendó – a kétkezes kard forgatásának művészete. A XVIII. század óta a küzdő felek védőöltözékben és bambuszból készült gyakorlókarddal edzenek. 1945-ben a szövetségesek által vezetett megszálló hatóság betiltotta, de pár éven belül kénytelen volt ezt a döntést visszavonni. Népszerűségét az is bizonyítja, hogy 1952 óta már a középiskolákban is tanítják.

A két Tosima testvér gyermekkora óta gyakorolja a kendót. Az idősebb testvér számára nem a győzelem volt a fontos, hanem az, hogy a küzdelmet saját akarata szerint tudja irányítani. Így gyakran még azt is el tudta hitetni öccsével, hogy Izónak sikerült fölé kerekednie. Izo számára a győzelem volt a cél, Icsirónak maga a küzdelem.

kick-box – az 1970-es években alapított amerikai küzdősport. A japán eredetű karate, a koreai teakwondo, a kínai kungfu, a thai muay-thai, illetve a hagyományos boksz elemeit ötvöző harcművészet. A kick-box jellegzetesen amerikai sportág, a küzdelem célja a győzelem, éppen ezért versenyközpontú. A sport népszerűségét a Kickboxer című mozifilmek hozták meg igazán. Az első részben Jean-Claude Van Damme, a következő háromban Sasha Mitchell, az utolsóban pedig Marc Dacascos (Double Dragon, Amerikai szamuráj, Könnyező harcos, Farkasok szövetsége) játszotta a főszerepet.

kígyó – a sintó mitológiában az ámítás, csalás szimbóluma. A legendák nagy részében általában gonosz tulajdonságait ábrázolják. Elbűvöli, elcsábítja az embereket, kéjes vágyakat ébreszt bennük. De létezik egy legenda a hálás kígyóról, aki megjutalmazza megmentőjét.

Tosima Icsirót vad természete és kiismerhetetlensége teszi hasonlatossá egy kígyóhoz. A tetováló mester is kígyóként ábrázolja, mint ahogy Szatoru mestertől is kígyóval díszített tőrt kap ajándékba. Icsiro története azonban inkább hasonlít a hálás kígyó történetéhez, mint a legendák gonosz csábítójához. Mint utóbb kiderül, a Leroy házból elhozott katana cubája is egy kígyót ábrázol, ami valójában arra utal, hogy ez a fegyver tökéletesen összeillik Tosima Icsiro természetével, a penge és a harcos összhangban van egymással.

Tosima Icsiro tetoválása egy kiszáradt fa ágára feltekeredett, rémült kígyót ábrázol, valamint egy bézs krizantémokkal díszített kimonót viselő női kamit. Aszuhara Kaii hátán pedig a fiatal, éppen meditáló Buddha látható, aki fölé egy kobra, Mucsalinda, a kígyókirály – akit gyakran ábrázolnak többfejű kígyóként – tornyosul, hogy megvédje a férfit a hirtelen eleredt esőtől.

kimonó – hagyományos japán öltözék, amit egy vastag övvel (obival) rögzítenek. A szó eredeti jelentése ruha. A ma kimonónak nevezett ruhadarab a XVI. századból ered. Létezik egészen egyszerű, de egy kézzel festett, selyemből készült darab ára igen magas.

Tosima Icsiro álmában a kami egy krizantémokkal díszített kimonót visel, pontosan olyat, amilyet a hátára tetovált női alak. A minta azonossága más hasonlóságokat is sejtet.

kirabijaka – vagyis japánul meleg; a fogalomnak létezik az angolból átvett változata is: a géj (gay). A homoszexualitás a japán kultúrában folyamatosan jelen volt, nemcsak a nőket megjelenítő színészek révén, de a szamurájok között sem volt ismeretlen – Osima Nagisa filmje, a Tabu éppen ezt a témát dolgozza fel. Hivatalosan a társadalom elítéli, de a hétköznapokban az emberek sokkal toleránsabbak. Napjainkban sem közösítenek ki senkit azért, mert szeretőként egy fiatal férfit tart. Nyíltan vállalni a homoszexualitást viszont Japánban is elítélendő.

kjóiku mama – Japánban a középosztálybeli diákok között a jó iskolai eredmények elérésért és az egyetemre jutásért igen nagy a verseny. A diákok nagy része éppolyan elszántan és önsanyargató módon tanul gyermekkorában, mint ahogyan szülei dolgoznak. A gyermekeket végletekig hajtó és tanulásra kényszerítő anyákat nevezik kjóiku mamának, „tanulás”-, „magolásmamának”. Vannak olyan anyák, akik a végkimerülésig vagy egészen az öngyilkosságig hajszolják saját gyermeküket a jobb eredményért, teljesen megfosztva őket a pihenéstől és szórakozástól.

krizantém – japánul kiku. Az európai kultúrával ellentétben Japánban a krizantém nem a halál, hanem a hosszú élet jelképe. Ez a virág a császári család szimbóluma is.

A jakuza tetoválások esetében azonban más jelentése van. Egy-egy tetovált krizantémfej valójában egy-egy meggyilkolt áldozatot jelöl.

A Tosima Icsiro álmában megjelenő kami és Lucia alakjához egyaránt kötődik a krizantém. A kami krizantémokkal díszített kimonót visel, Icsiro Luciának is krizantémokat hozat. A Luciának küldött japán juhar cserepét is krizantémok díszítik.

kun –  tinédzserkorú fiúk vagy idősebbek esetén a fiatalabb korú megszólítására alkalmazható.