Bár számos Rejtő-regénnyel büszkélkedhetünk Rejtő-filmünk nincs túl sok. A képi szürrealizmus és a nyelvi játékok megfilmesítése nagy kihívást jelent a rendezők számára, melynek általában több-kevesebb sikerrel tudnak csak megfelelni. A 2015-ben készült A fekete múmia átka áll talán eddig a legközelebb ahhoz a világhoz, amit Rejtő Jenő festett elénk. Madarász Istinek láthatóan sikerült az, amivel korábban mások hiába is próbálkoztak.
Egy múmiás történet - múmia nélkül
A film Rejtő Jenő: A detektív, a cowboy és a légió (1942) című kisregényéből készült, ami a ponyvaírás rejtelmeibe enged bepillantást. Az alapként szolgáló történetet kissé fel kellett tupírozni, hogy mozi készülhessen belőle, amit jellegzetes Rejtő- és az adott kor irodalmi életének toposzfiguráival és persze a jól ismert idézetekkel, jelenetekkel vittek véghez. Így nem csupán a ponyvaírás kapta meg a maga kritikai észrevételeit, de a könyvkiadók és a széplelkű szerzők is, és nem csak azt tudhatjuk meg, hogyan lehet gyorsan krimit írni - pont olyat, mint a Belphegor - , de azt is, mi az a keménykötéses-kór.
Maga most két óra alatt megírja élete első regényét!
A kávéházi izgalmakban és humorban bővelkedő eseményekhez kiváló szereplőgárda társul. Főhősünk, a Specialista, aki minden műfajban otthon van, és éppen most adta ki verses kötetét: Schied Zoltán, írótársai - mind zseniális karakter -: Kovács Lajos, Hajduk Károly, Józsa Imre és Vásári József. A furmányos Örmény, aki a cselekményt kavarja - akár Piszkos Fred a málnaszőrt - Haumann Péter, írónak készülő gyermeke pedig Molnár Gusztáv. Főgonoszunk, aki kiadótulajdonos is egyben Szervet Tibor, és a naiva, akiért a harc folyik Radnay Csilla. Találkozhatunk a bukott szerzővel Tamási Zoltán személyében, és sikeres, nagy szerzővel, Hegedűs D. Gézával, valamint a Fülig Jimmy "bravúrjait" idéző pincérrel: Nagy Péter.
Helyszínünk pedig mindössze az Abszint nevű kávéház, ami a fantáziának köszönhetően lehet akár dél-amerikai dzsungel, vadnyugati kocsma vagy légiós kantin.
Kapható DVD-n!
A film valamiért nem lett agyonreklámozva és a kritika is alaposan lehúzta. Mondjuk tény, hogy nem egy amerikaii stílusú nézünk ki a fejünkből mozi, itt sajnos figyelmi, sőt, még gondolkodni is kell, és aki nem tanult irodalom órán eléggé, annak nem sok babér terem - lásd Kosztolányi és a sárga tinta -, holott még néhány modern poént is belecsempésztek a készítők - Alkonyat vagy A hétlövetű éjszakája, mint Clint Eatwood összes a Piszkos Harrytől a makaróni westernig vagy a zseniális névválasztás: J. F. K.. Külön pontot érdemel, ahogyan beleszőtték a végkifejletbe Korcsmáros Pál képregényeit, mintegy emléket állítva a képzeletbeli nagy szerzőpárosnak.
"Warinsnek estére meg kell halni!"
"Warins még él?"
A fekete múmia átka érzékletesen adja vissza azt hangulatot és miliőt, ami a Rejtő-regények keletkezésében szerepet játszott. Nem követi el azt a hibát, hogy túl sok mindent akarna egyszerre, kiválasztott egy szegmens, és azt mesterien celluloidra vitte. Több hasonló képi világú és hangulatú filmre volna szükség, és mint a példa is mutatja, meg lehet csinálni.
