Rendszeres olvasók

2023. március 18., szombat

Bram Stroker's Dracula 1992 - Coppola

 Ha bárki közvetlen A keresztapa után kezdene neki Coppola vámpírfilmjének, kissé meglepődne... vagy talán nem is, hiszen mindkét témát a megfelelő stílusban és ugyanazzal a maximalizmussal készítette el. Az 1992-es Dracula igazi mester munka, tisztelgés a nagy elődök előtt, klasszikus dark gothic horror, és friss lendületet adott a már-már unottra koptatott, és akkoriban éppen haldokló műfajnak.


Isten hozta! Fáradjon be bátran!

Coppola filmjében minden apró részlet a helyén van, a dark gothic hangulat kellékei: a díszlet, a kosztümök, a zene és természetesen a színészgárda, beleértve a mellékszerepeket is. Dracula gróf megformálója nem más, mint Gary Oldman - ez annak fényében csöppet sem meglepő, hogy filmjei zömében meghal és/vagy felismerhetetlenre van maszkírozva. Oldmannel kapcsolatban sajnos eléggé elfogult vagyok részben a Rosencrantz és Guildenstren halott, A Sid és Nancy és az Öld meg Rómeót! miatt, de éppen úgy felejthetetlen alakítást nyújtott a Leon, a profiban, a True Romance-ben és még számos filmben. Bevallom, miatta néztem meg a Harry Potter idevonatkozó részeit, és kifejezetten üdítő volt felbukkanása a Fékezhetetlen (Lawless) című Tom Hardy-filmben. Gary Oldman sármja éppen abban rejlik, hogy félelmetesen vonzó tud lenni, vagyis egyszerre félelmetes és vonzó.

Csak óvatosan!

A film ezentúl sem szűkölködik sztárokban. Van Helsing szerepében a szintén zseniális Anthony Hopkins, Mina Winona Ryder, emellett Keanu Reeves és sok más neves színész, sőt, dekorációs elemként Monica Belucci is felbukkan pár percre.


Dark gothic szenvedély art deco stílusban

A film dramaturgiája, képi hatásaiban többször visszaköszön a Lugosi Béla-féle film és a Nosferatu, leglátványosabban talán az önálló életre kelő árnyékokban tetten érthetően. A képi világ frivol szecessziós bájjal kacérkodik a klasszikus gótikus hatással, mely lehengerlő és magával ragadó végeredményt nyújt.

Tessék mosolyogni!

Bram Stoker Draculája, vagyis inkább Coppola Draculája vitathatatlanul az egyik legjobb vámpírfilm, elegáns, stílusos, ugyanakkor patakokban folyik a vér, mégsem brutális. Szenvedély és libabőr magasfokon!

Az azóta klasszikussá vált kosztüm

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése