Rendszeres olvasók

2015. december 5., szombat

Regényes háborúk alias fiction - ahogy (nekem) tetszik

Kevés az igazán jó történelmi regény, és ez igaz a háborús regények kategóriájára is. Néhány kötelezően ajánlott darabot kötnék egy csokorba a teljesség igénye nélkül, de abszolút elfogultan.

Előzmény - a Nagy háború
Bár történetét tekintve nem az első helyen áll, de irodalomtörténetileg mindenképpen Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan (Im Westen nichts Neues 1928) című regénye megannyi novellával (Csend Verdun felett - Schweigen um Verdun) és A három bajtárshoz hasonló műveivel. Kétségtelen, hogy a Nyugaton a változatlan az első olyan irodalmi mű, ami az újkor háborúját a maga rideg valóságában ábrázolja. A cselekmény később még visszaköszön: a háború gondolatától lelkes fiatalok önként jelentkeznek a vágóhídra, majd hamarosan rá kell döbbenniük, a romantikus heroizmus, amely elvakította őket, nem létezik. Lassan elkopik kisfiús naivitásuk, sőt, emberi méltóságuk is mielőtt szembe kerülnek saját végzetükkel. Ezt a témát azóta számos könyv és film megpróbálta überelni, de sikeretlenül. A könyvből egyébként több filmfeldogozás is készült, de az első amerikai változatnál (1930) keresve sem találhatnánk jobbat - számos eleme vissza köszön Az ifjú Indiana Jones kalandjai a nyugati fronton játszódó epizódjaiban. Remarque furcsamód a III. Birodalomban indexre került, könyveit nyilvánosan elégették, talán mert hősei nem voltak eléggé heroikusak, inkább csak emberiek.
Remarque művei ma már szépirodalomnak számítanak.*

Élet a lövészárokban: hintőpor, bajonett, csizma és pillangó

*Ehhez a korszakhoz tartozhatna még Ernest Hemingway pár klasszikusa, de mivel nála a főhősnek általában két központi problémája van: sikerül-e portóit szerezni és milyen mértékben keményítették a nővérkék kötényét, így ezeket talán mellőzzük.

Háború, nem második, csak napóleoni
Bernard Cornwell Sharpe-sorozata (1981-től) töretlen népszerűségnek örvend külföldön és hazánkban egyaránt. Az Indiában majd a napóleoni háborúk alatt játszódó történet 24 regényt és néhány novellát meg egy tv-sorozatot foglal magába. Richard Sharpe szó szerint a senki fia, anyja prostituált, apja ismeretlen, az utcán nő fel tolvajként, majd katonának áll. Megmenti Wellington életét, aki tiszté lépteti elő, és csak ezután kezdődnek az igazi kalandok. Sharpe erénye nem csupán a rátermettség, a leleményesség, de van benne egy jó adag ambíció is, például az indiai börtönben egy tiszt segítségével tanul meg olvasni. A történelmi háttér minden esetben pontosan kidolgozott - olykor sajnos ez a történet kárára válik, mint a Sharpe Trafalgárja esetében, ahol az apró részletek között a cselekmény és karakterek teljesen elvesznek, Lord Nelson ábrázolása pedig teljességgel jellegtelenre sikerült.
Sharpe karakterét a sorozatban Sean Bean keltette életre, és oly annyira összeforrt vele, hogy Cornwell a Sharpe csatáját (Sharpe's Battle 1996) egyenesen Sean Beannek ajánlotta. A könyv- és filmsorozat egyaránt kiváló szórakást nyújt és nálunk is beszerezhető. Személy szerint a spanyol fronton játszódó részekre szavazok, de az összes többi sem megvetendő.
Érdekesség, hogy a magyar kiadás igyekezett arra törekedni, hogy a történeteket időrendi és nem születési sorrendben adja ki, így a magyar olvasóknak jóval könnyebb dolga van a történet követhetőségét illetően. A tévésorozat (1993-2008) viszont a spanyol fronttal kezdődik, és az Indiában játszódó részek mostanában kerültek vetítésre kissé átszerkesztve - hiszen az az alap történet, hogy Sharpe évekkel később visszatér.

Kissé nyers modor, foltozott zubbony, szedett-vedett társaság,
de csak egy ostoba békazabáló dől be a trükknek,
a 95-ösök ugyanis keményen állják a sarat

Az Ezeréves Birodalom
A legtöbb háborús regény a II. világháború köré fonódik, ami még ma is eladható, jó téma - bár napjainkban kezd feltörni a közel-keleti hadszíntér, igaz, inkább csak az Államokban. Ebben a kategóriában változó színvonalú és komolyságú művekkel találkozhatunk, de nézzünk pár ismert példát.
Piszkos tizenkettő
Az amerikai háborús regények és háborús hősök mintapéldája E. M. Nathanson A piszkos tizenkettő (The Dirty Dozen 1970) című regénye. Amikor a deviáns rosszfiúk a háború forgatagában és a nemzet érdekében egy halálos küldetés keretében jófiúkká válnak. Ez a jelenség azóta több formában is megjelent, elég, ha csak Rambóra gondolunk - bár az ő esete kissé komplikáltak, hiszen a nemzet heroikus érdeke először őrületbe kergeti, hogy utána a hős szerepébe kényszerítse. Tipikus amerikai sztori, akár a Ryan közlegény megmentése, és talán pont egyszerűségében rejlik a sikere. Ugyanakkor érdekes pszichológiai regény is, amely Robert D. Hare szerint is a következő tézist igyekszik elhitetni velünk: "fordítsd ki a pszichopatát és kapsz egy hőst" - mert a legtöbb amerikai háborús hős a Top Guntól kezdve bizony pszichopata.
A "kemény" regénynek titulált mű mindezen hibái ellenére azonban érdekes és izgalmas olvasmány - és természetesen mozi Telly Savalas és Charles Bronson közreműködésével.
Von Ryan expressz 
David Westheimer Az elrabolt expressz (Von Ryan's Express 1964) a hadifogoly kötelessége a szökés tézisre alapul. Német hadifogolytábor, szökésre kész angol és amerikai katonák, némi konfrontáció majd alkalom a szökésre. Izgalmakban és német katonákban bővelkedő, könnyű esti olvasmányra szünetre vagy utazáshoz. A filmváltozatban pedig nem mást láthatunk, mint Frank Sinatrát.
Rejtő nyomdokain
A magyar származású fotós, Robert Capa Kissé elmosódva - emlékeim a háborúról (Slightly Out of Focus 1947) félig fiction, félig non-fiction, személyes élményekből a fantázia által kikerekített remekműve, amelyben a normandiai partra szállás kevésbé ismert és nem annyira dicsőséges pillanataiba is bepillantást nyerhetünk. Capa képeiben és prózájában egyaránt jelen van kesernyés humora - példa erre a de Gaulle győzelmi beszéde alatt lefényképezett kisfiú - és már az első mondattól kezdve olyan érzésünk van, mint ha Rejtőt olvasnánk. Capával megjárjuk Angliát, Szicíliát és felszabadítjuk Párizst. Kiváló korrajz, ugyanakkor élvezetes olvasmány, de valamiért mégsem került a toplisták élére.
Külön figyelmet érdemel a Park Kiadó 2006-ban kiadott Capa-fotókkal illusztrált változata, amely szó szerint életre kelti a szöveget.
Alistair MacLean
"- Várjon csak, amíg megkóstolja a kávéját - tanácsolta Smith. -  Akkor majd rájön, hogy nem is olyan rossz ez a gulyás." (Alistaire MacLean: Kémek a Sasfészekben, ford: Falvay Mihály)
Aki már olvasott MacLean-regényt, az jól ismeri sajátos humorát, jellegzetes karaktereit, mint Mallory százados és Miller őrsmester. Alistair MacLean - egy újabb skót - számos háborús és kémregény szerzője, de néhány történelmi munka is rejtőzik tarsolyában. Regényeit fordulatos cselekmény, izgalmas szereplőgárda és jó adag humor jellemzi. Nem törekszik az emberi lélek mélységeinek vagy a háború kendőzetlen brutalitásának bemutatására, inkább a kalandregényekre emlékeztető könnyedséggel vezet minket végig a történeten. A Navarone ágyúi (The Guns of Navarone 1957), A csapda (Force Ten from Navarone 1968) és a Kémek a Sasfészekben (Where Eagles Dare 1967) MacLean legismertebb könyvei, melyekből mozifilm is készült. Nincs ok az aggodalomra, a filmek és a könyvek külön-külön is megállják a helyüket, és nem csupán az összehasonlítás kedvéért, de érdemes végignézni-olvasni. A könyvek könnyed stílusa merőben eltér a valamivel heroikusabbra sikeredett moziktól, de A Navarone kommandósai újra akcióban (1978) igyekszik igazodni a szerző elképzeléséhez. A filmekben pazar szereposztással találkozhatunk: Gregory Peck, David Niven, Anthony Quinn (Navarone ágyúi 1961), Harrison Ford, Robert Shaw, Edward Fox, Franco Nero (Force 10 from Navarone), valamint Clint Eastwood, Richard Burton (Kémek a Sasfészekben 1968).
Igazán kár, hogy a Mallory-Miller párosnak nem akadt több lehetősége, hogy a tehetségét bizonyítsa, mert az olvasók szívesen vettek volna néhány újabb részt, így kénytelenek vagyunk beírni ennyivel.

"De még mielőtt kiosztanánk a becsületrendet, felhívnám a figyelmüket,
hogy hamarosan leszáll az éj és mi a folyó rossz oldalán vagyunk,
az erdő pedig hamarosan tele lesz rosszindulatú németekkel,
úgyhogy ideje indulnunk."

A sas leszállt
Jack Higgins könyve, A sas leszállt (The Eagle Has Landed 1975) forradalmi újítást jelentett a II. világháborús regények történetében. Főszereplőink ugyanis nem hős angol vagy amerikai katonák, hanem a németek: egy speciális osztag, amely Churchill elrablására készül. A lehetetlen küldetés-motívum nem újdonság a szimpatikus német katona viszont igen. Az olvasó ezúttal ugyanis egy szakasz "náci" történetét izgulhatja végig, és mint várható, a katarzis sem marad el. A sors iróniája, hogy maroknyi csapatunk úgy bukik le, hogy éppen életet ment. Szóval, A sas leszállt merőben eltér a korábban megjelent regényektől, és utat nyitott az új generációnak - erre azonban kissé még várni kellett. Meglepő, de a könyvből nem sokkal később (1977) mozi változat is készült Michael Cain, Donald Sutherland és Robert Duvall szereplésével (költői kérdés: Hollywoodban miért osztják előszeretettel a német tiszt szerepét angol színészekre?).
Sven Hassel
A dán származású Sven Hassel (Børge Willy Redsted Pedersen) hazánkban 2000 óta ismert. Hassel, akárcsak Capa, egyébként maga is megjárta a háborút. 14 regénye jelent meg, mind magyarul is kapható. Személyesen még nem volt egyikhez sem szerencsém - ezt a hiányosságot igyekszem pótolni -, de igen kedvező visszhangot keltett világszerte. Részletes beszámoló később...

A Felkelő Nap országa
Nem csak az európai, de a csendes-óceáni hadszíntér is megihlette a szerzőket. Hazánkban azonban ezek a művek szinte alig jutnak el, így szinte úgy kell összevadászni őket.
Kamikaze
Kuvahara Jaszuo - Gordon T. Allred Kamikaze (Kamikaze 1982) című regénye a Nyugaton a helyzet változatlan japán változata: egy kezdő pilóta viszontagságait, kamikaze küldetését és szerencsés megmenekülését követhetjük nyomon. A könyvön sajnos érezhető az amerikai nagytestvér hatása, és némi propagandisztikus célzat a japán értékek totális lejáratására, de ha ezeket a részeket gondolatban kihúzzuk, egy olyan világ tárul fel előttünk, amelybe eddig nem sok betekintést nyerhettünk. A magyar kiadás végén ráadásul egy frappáns szószedet is található, amely nagy segítség lehet a gaidzsin olvasók számára.
A patkánykirály
Némileg kakukktojás, de témáját tekintve mindenképpen ide illik James Clavell Patkánykirálya (King Rat 1962). Clavell úgy nevezett Asia Saga-sorozatának minden egyes darabja valódi gyöngyszem a Sóguntól egészen a Nemesi házig. Clavell a kínai és japán kultúrába kalauzol el minket, és annak ellenére, hogy kívülálló, mégis egy őslakó szemével látja a dolgokat. A Patkánykirály egy japán hadifogolytáborban játszódik, aki viszont a Híd a Kwai folyón-feelingre számít, csalódni fog. A Clavell által felrajzolt kép bármely börtön vagy tábor pszichológiai elemzésének megfelelne, és inkább szaktanulmány, mint háborús regény. Az ellenség, akár csak A szakaszban, szinte arctalan, mintha nem is létezne, mert nem is igazán fontos. A lényeg a kialakult szituációhoz alkalmazkodó vagy kevésbé alkalmazkodó egyénekben rejlik. A könyvből a rákövetkező évben film is készült.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése