Moscow Nights 1935

Évek óta vadászom a Moscow Nights - I Stend Condemned című 1935-ös Laurence Olivier-filmre, és végre sikerült hozzájutnom. A Moscow Nights Olivier első hollywoodi próbálkozásai közé tartozik, akárcsak a szintén orosz témájú The Yellow Ticket (1931). Annak idején nem lett közönség siker, ma mégis filmtörténeti csemegének számít.

Ha cári Oroszország, akkor tisztek a kászinóban

A film Pierre Benoit regénye alapján készült, aki a forgatókönyvíróval együtt sikeresen kombinálta össze Hemingway Akiért a harang szól regényét Tolsztoj Anna Karenyina és Dosztojevszki A játékos című orosz klasszikusaival plusz csempészett bele még egy kémnőt - hát nem egy Mata Hari. Az 1916-ban játszódó történet néhol naiv bájjal szőtt cselekménye mégis egész élvezhető, 70 perces szórakozást nyújt, a recept pedig szerelem, dráma, cselszövés és egy csöppnyi filozófia. Laurence Olivier, mint a léha, de szeretetre méltó, csábító hősszerelmes merőben más arcát mutatja, mint ahogyan a nagyvilág a Hamletből megismerte, zseniális színészi játéka miatt mindenképp érdemes végignézni a filmet. A rivális földesurat alakító Harry Baur is kihozta mindazt, amit egy ilyen figurából lehet - a búzakalászon való tolsztoji merengéstől a vad tivornyáig.

A film nyilván az amerikai piacra készül, és a történeti hitelességre csak nagy vonalakban törekszik - és pár korabeli híradófelvétellel igyekszik megtámogatni -, egy szakértő azonban mégis volt a csapatban aki az Olivier által megformált Ignatoff kapitányra - nálunk nemes egyszerűséggel Ignatyov lenne - a Szent György-kereszt aktuális fokozatát biggyesztette és ugyanakkor meglepően korhű egyenruhába bujtatta. A filmben azonban eredeti orosz dallamok egyáltalán szerepelnek, és számomra értelmezhetetlen módon az orosz katonák, parasztok és földesurak is franciául énekelnek - iszonyatos akcentussal. A készítők mentségére legyen mondva azonban, hogy valahonnan még cári rubeleket - vagy csak pár másolatot - is sikerült szerezniük, de a képminőség nem teszi lehetővé a címlet beazonosítását.

A Szent György-kereszt 3. fokozata

- a rossz minőségű felvételen pontosan nem kivehető,

de valószínűleg ez lehet az a fokozat -*

Azok a régi szép idők! Azok régi szép cári rubelek!

Érdekes továbbá azaz általános sztereotípia, amely a filmben mindkét főhőst jellemzi, miszerint érzelmeiket - örömöt és bánatot egyaránt - a kezük ügyében levő tárgyak vagy bútorok hirtelen felindulásból elkövetett vandalizmusával vezetik le vagy fejezik ki. A két férjjelölt közt ingadozó Natashát igencsak megrémíti vőlegénye törött üvegekben és felborított asztalokban mérhető szenvedélye. A forgatókönyvben azonban itt-ott megcsillan a humor, például a burkoltan Hemingwayt idéző kórházi jelenetben, amikor a lábadozó Ignatyov kapitány még egy kis cukrot vételezne a teájához, amiről kiderül, hogy valójában káposztaleves, azért olyan savanyú - arrafelé nem főzhettek túl jól, és a szerző sem evett túl sok káposztalevest.

A Moscow Nights az elfeledett, de nem felejthető filmek közé tartozik - az Amazonon DVD-n is beszerezhető. Vasárnap délutáni időtöltésnek ideális.

Moscow Nights 1935

*A kép forrása:
http://www.medals-orders.com/russia-empire-ussr-/russia-ww1-st-george-cross-3rd-class-military-medal-decoration-1916-1917-romanov-great-war.html