Hogyan készítsünk marionett bábút? - konzekvenciák

A lakknak a kétnapi száradás elégségesnek bizonyult, ezek után nem maradt más hátra, mint a bekötések és a felöltöztetés. A ruhapróba során azonban kiderült, hogy a méretre készült nadrág mégsem megfelelő, így új nadrág készült, bővebb szárral, összehúzható zárással. Ezúttal azonban felvállalva az alsó lábszár egyenetlenségeit végül a figura egy térdnadrágot kapott. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a háziköntös teljességgel felesleges.

A kész báb: Friedrich

Mivel ez abszolút empirikus tevékenység, a készítési folyamat permanens fejlődésen megy át. Ráadásul az elkészítés és alkalmazás szinte két külön egységnek tekinthető, hiszen míg szárad a báb, addig szinte használhatatlan, vagyis csak a végső fázis után derülnek ki az apró turpisságok. Ha teljesen külön álló darabokból lenne összeillesztve, néhány felmerülő hiba könnyen orvosolható lenne, de a báb egyben készült, így ez a lehetőség nem kivitelezhető.

Az alkalmazási próba során, az alábbi észrevételeket tettem - ezeket mások és magam okulására sorolnám fel:

1, - Lábak: a lábfejnek súlyosabbnak kellett lennie, nem elég határozott a mozgása, illetve kevésbé jól mozgatható, mert a lépéskor nincs meg a megfelelő súlya; a lábszár hosszak közötti különbség megengedhetetlen, mert a különbség látható, és mozgatásnál is zavaró;

2, - Kezek: a kapcsolódások nem tökéletesek, a jobb kéz kissé nehézkesen mozog;

3, - Vállak: a kelleténél kissé szélesebbre sikerültek, legközelebb bele kell számolni a kapcsolódási pontokat;
4, - Nyak: már a ruhapróbánál nyilvánvalóvá vált, hogy rövid, pedig a testhez képest arányosnak tűnt. Ha a báb öltözéke a testanyagából lett volna kialakítva, és a mintázat csak rá lett volna festve talán ennyire nem ütközik ki;

5, - Fej: hasonló a probléma, mint a nyaknál, arányosnak tűnt, de egyértelmű, hogy végül kisebbre sikeredett, a fejnek és a felsőtestnek köszönhetően viszont a testsúly eloszlása megfelelőnek tűnik - leszámítva a lábnál jelzett hibát.

 A bábúhoz használt öt zsinóros kereszt:

1. - fej, 2. és 3. - bal és jobb kéz,

4. és 5. - jobb és bal láb

A fentiek tükrében egyértelmű, hogy a drótokkal létrehozott kapcsolódási pontok nem tökéletesek, és a végtagok sem igazán jól megformálhatok, ha függesztett vázra készül a test. A levegőn száradó gyurma nagy előnye viszont a súlya, és hogy az arc jól megformálható. Vagyis nincs más hátra, mint ötvözni a textil és a gyurma jó tulajdonságait.

Indulhat a következő projekt!

Következik:
Textil és levegőn száradó gyurma