Az elsősorban impresszionista hatású tájképeiről, portréiról és jellegzetes csavargóiról ismert báró Mednyánszky László (1852-1919) nem is annyira mellesleg a magyar kriegskunst egyik legkiemelkedőbb alakja.
Báró Mednyánszky László
Mednyánszky művészetére iskolái (Párizs, Berlin) éppoly markáns hatást gyakoroltak, mint azok a személyiségek, akikkel személyes kapcsolatba állt (Munkácsy). Festészetében főként a már említett impresszionizmus, és sajátos realizmusa jellemző - ez utóbbi nemcsak a formanyelvben, de a témaválasztásban is markánsan tükröződik. Önzetlen, humanitárius jelleme közismert volt, innen ered az a szociális érzékenység is, amely realista stílusát csiszolta.
Klasszikus példa:
Piros kendős asszony havas híddal (1880-as évek)
- a tér oly hatalmas, míg az ember oly parány -
Mednyánszky a háború kitörésekor azonnal jelentkezett frontszolgálatra, de kora miatt - ekkor 62 éves volt -, nem sorozták be. Végül különleges engedéllyel az Új Idők és a Budapesti Hírlap rajzolójaként még is kiutazott a frontra. Bejárta, a szerb, a galíciai és az orosz frontot, rajzokat és vázlatokat készített, melyeket bécsi, illetve budapesti műtermében fejezett be. Képeit a Sajtóhadiszállás kiállításain - 1914-ben, a háború kitörése után alapított, kezdetben haditudósítókból álló, majd művészeti részleggel is rendelkező szervezet -, majd a bécsi Künastlerhausban mutatták be.
A rá jellemző látásmóddal és érzékenységgel közelítette meg ezt a témát is, így a háború dicsősége helyett képein az embertelenség, kiszolgáltatottság és az elmúlás jelennek meg. Készített portrékat - olykor megrendelésre -, életképeket, átvonuló katonákról, hadmozdulatokról, hadifoglyokról is.
1916-ban művész csoportját Bécsbe helyezték, így ő is ott dolgozott, de a következő évben ismét a fronton találjuk. Utolsó éveiről kevés feljegyzés maradt. Feltételezhető, hogy a fronton szerzett vesebajból nem tudott kigyógyulni, és 1919 áprilisában Bécsben halt meg.
Táborozás Mednyánszky-módra:
hatalmas tér, melyben szinte feloldódik az ember
Sebesült katona - emberi tónussal
Katonaportré
Szerbiában - vázlat-változat
"Mednyánszky életéhez számos anekdota kapcsolódik. Nem kivétel ez alól korszakunk sem: 'A háború vége felé hosszú hónapokat töltött az olasz fronton, nem hátul, a törzsnél, hanem az első vonalban, gyakran a legvadabb ágyú- és puskapárviadal közepette. Jellegzetesen nyurga figuráját, kackiásan felcsapott huszársapkáját a front mind a két vonalán jól ismerték. Igen: a frontnak mind a két oldalán, hiszen az olasz arcvonal egyes részein kavernák, lövészárkok aránylag közel voltak egymáshoz, s az olaszok is rokonszenves érdeklődéssel figyelték a művészt, aki ihletett hévvel, a munkától elragadtatva készítette rajzait, vázlatait, és egy-egy sziklaoromra kitelepedve, fittyet hányt a fütyülő golyóknak. Történt pedig, hogy az olasz oldalon támadásra készülődtek. De mielőtt a Doberdó tájainak egyik hírhedt pergőtüzét megindították volna, a tüzérségi megfigyelőben gubbasztó talján tiszt észrevette a nyugodtan rajzoló Mednyánszkyt. A művész iránt érzett tisztelet és lelkesedés kissé túllódította az olaszt a fegyelmi szabályzaton, mert kezéből tölcsért formált, és harsány hangon átkiáltott a magyar vonalba: - Öreg festő, menjen hátra, mindjárt tüzelünk...! Mednyánszky barátságosan visszaintegetett, és teli torokból, szép olasz szóval válaszolt az ellenséges hadfinak: - Grazie mille, uraim! Icipici kis türelmet kérek, una piccola pazienzia... néhány vonás csak... mindjárt befejezem a képet... Így .. Most már lőhetnek... köszönöm!' (Békés István)"*
Lövészárok-variáció (vázlat)
Lövészárok, a már kiforrott változatban
Elfoglalt orosz lövészárok,
de akár Verdun mellett is készülhetett volna
- no comment -
Forrás:
* "Így! Most már lőhetnek... Köszönöm!" Mednyánszky László, Farkas István és Nagy István atz I. világháborúban, a Kecskeméti Katona József Múzeum kiadványa 2014.
Aradi Nóra: Mednyánszky, Corvina Kiadó, Bp., 1983.
Bakó Zsuzsanna: Mednyánszky László - A magyar festészet mesterei sorozat, Kossuth Kiadó, Bp., 2009.
Kapcsolódó linkek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése