Rebecca Blackhorse: Londoni rémtörténetek

Ahogy nálunk futott Londoni rémtörténetek (2014-2016) - eredeti címen Penny Dreadful - egy angol-amerikai fantasy-horror-thiller - nagyon dark - sorozat, amely az idők szavára hallgatva majd' minden klasszikus horror figurát magába gyűjtött. Ez persze nem túl eredeti ötlet, mert Hollywoodra is igaz, hogy "nincs új a Nap alatt". Már a horrorfilm történetének hajnalán találkozhatunk hasonló ötlettel a Frankenstein háza fémjelezte opuszban, amelynek több feldolgozása is akad. Mielőtt tehát rátérnék az újkori sorozat kivesézésre, néhány korai alkotást szeretnék bemutatni.
Szokás szerint kissé messziről kezdem, de nyugalom, előbb-utóbb el fogunk jutni a célig, ezt megígérhetem.

Dracula háza 1945-ben

válogatott rémségekkel várja, akik arra tévednek

Miután a klasszikus figurák, mint Drakula és Frankenstein szörnye, már túl voltak a nagy entrén, visszatértek különböző történetekben - hol menyasszonyt kaptak, hol lányuk folytatta hátborzongató rémtetteiket -, a B-kategóriás Hammer-movie-k kezdte sablonossá válni, az alkotóknak tehát új ötlettel kellett előrukkolniuk, ezért összeugrasztották kedvenc karaktereinket. Így született meg a Franlenstein háza 1944-ben, melyben Boris Karloff immár nem a szörnyet, hanem a szörnyet létrehozó doktort alakítja. Erre úgy mond válasz gyanánt 1945-ben került a mozikba a Dracula háza (House of Dracula) - a két film lényegét tekintve nem tér el egymástól leszámítva azt, hogy ez utóbbi szerényebb költségvetéssel készült, mert nem szerepelt benne egyetlen nagy sztár sem.

A történetben találkozhatunk őrült tudóssal, ördögien ravasz vámpírral, gyötrődő farkasemberrel, Frankenstein otromba, de jólelkű teremtményével, testben torz, de lelkében ártatlan naivával. Hogy mit hoztak ki ebből a film készítői? Egy hagyományos B-kategóriás mozit. Szórakoztató, de nem túl eredeti történetet, sablonos lezárással. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes megnézni, hiszen filmtörténeti csemegének számít.

Az őrült tudós és a gyámoltalan teremtmény

A gyötrődő farkasember és az őt ápoló nővérek

A szépség és szörnyeteg egy testben

Na, vajon ki lehet ez a sármos, cilinderes fickó?

Persze, hogy Dracula!

A Hammer-movie-k alkonya után a téma feledésbe is merült, majd a '90-es évek horror reneszánsza után került ismét képernyőre került, ezúttal azonban mini tévé-sorozat formájában. Az 1997-ben újragondolt Frankenstein háza azonban egészen más, mint elődei.

Frankenstein háza 1997-ben sem sokkal barátságosabb

Az NBC által készített minisorozat stáblistáján angol és amerikai - kanadai - nevekkel találkozhatunk. A karakterek alapvonásai itt sem változtak, azért finomodtak kissé. Főgonoszunkat, a vámpírt ezúttal Greg Wise alakítja, akit az Értelem és érzelemben (Sense and Sensibility 1995), egy Marple-epizódban (Toward Zero 2007) és néhány pillanatra a Johnny Englishben (2003) is láthattunk. Itt azonban jóval izgalmasabb alakítást nyújt, és kiváló érzékkel hozza a kissé érzékeny, de kíméletlen, pszichopataszerű vámpír figuráját. Alakításán érezhető a Gary Oldman-féle kifinomult erőszakosság, ugyanakkor előrevetíti a Gerald Butler által domborított 2000-es Drakulát. Wise ezzel beírta magát a vámpírok nagykönyvébe. Zárójelben teszem hozzá, hogy Hirtling István szinkronhangja külön pontot érdemel.

Civilben és nappal elegáns üzletember...

...de jobb, ha nem futsz össze vele éjjel

A női főszerepbe - és lényegében itt az igazán új fordulat - nem a szokásos naiva került, hanem egy erős karakter, aki pechjére vérfarkas-fertőzésben szenved. Míg a gonosz a főhősnő ezen oldalát igyekszik kihozni, a pozitív szereplők azon munkálkodnak, hogy megőrizze emberi mivoltát. A vérfarkaslány szerepében pedig Teri Polo látható, akit Az operaház fantomjából már jól ismerünk, és aki számos drámai és horror-thriller szerepet tudhat maga mögött.

Ha előtör a vérfarkas vér

Emberként barátnők, később azonban egyértelművé válik,

hogy nem lehet barátság vámpír és vérfarkas között

A mellékszerepekben is számos nagy névvel találkozhatunk. Például az X-aktákat, Vészhelyzetet, sőt a Psycho-mozikat is megjárt CCH Pounder, vagy a főhősnő barátnőjét alakító Jorja Fox, akit szintén láthattunk a Vészhelyzetben, a CSI-ban (Las Vegas), illetve a Frankenstein barátját játszó félhajléktalan filozófus, Richard Libertini. Kiemelném még Karen Austint, aki szintén a jó szereplők táborát erősíti, és aki zseniális alakítást nyújtott korábban dr. Paula Hallként a Columbo-sorozatban. Persze van egy futottak még kategóriás pozitív főhősünk, egy jóképű rendőrtiszt, aki a maga érdektelen mivoltában keményen küzd a gonosz ellen.

A modern Frankenstein-szörny és barátja

Hősünk - nem egy markáns egyéniség

A szörnypartit, mint általában, ezúttal is a vámpírkarakter hozza össze, bár azt még ő sem sejti, mi lesz a vége. A '97-es Frankenstein háza, jó kis horrorfilm lett, bár méltatlanul elhanyagolták, pedig kiváló színészi munka és pár újszerű gondolat jellemzi.

De Frankenstein és Drakula háza után van még egy film, ami témáját tekintve idekívánkozik, egy kevésbé ismert, de annál érdekesebb csemege a Doktor X visszatér (Return of Doctor X) 1939-ből. Ebben a fekete-fehér moziban is van őrült tudós, vámpírság meg sok egyéb. Különlegessé azonban azt teszi, hogy a halálból visszatérő Doktor X-et Humphrey Bogart alakította - ez az egyetlen horrorfilm, amelyben játszott. Akik csak a prebrucewillises akcióhős énjét ismerik, azok kissé megdöbbenhetnek, de akik tudják, hogy milyen kiváló drámai színész, azok élvezettel adóznak a filmben nyújtott alakításának. Bogart hátborzongatóan jól játssza ugyanis a karaktert, még ha maga a történet nem is túl érdekfeszítő.