Rendszeres olvasók

2017. április 29., szombat

Rudolf Lipus

Bár a Kriegskunst kifejezést általában az I. világháborúval kapcsolatban szokás emlegetni, méltán nevezhetjük a postkriegskunst irányzat legkiemelkedőbb képviselőjének Rudolf Lipust, a III. Birodalom nemhivatalos, de közkedvelt grafikusát - aki egyben a német art deco kiemelkedő alakja is. Portét vagy fotót egyelőre nem találtam mesterünkről, de képein keresztül valamennyire talán megismerhetjük.

 A nemháborús műve közül talán az egyik legismertebb
egy kedélyes vonatutazást megörökítő akvarell...

...illetve a Német pályaudvar

Rudolf Lipus 1893-ban született Lipcsében, a kevésbé hálás utókor a náci időszak festő-grafikusaként tartja számon. A lipcsei művészeti akadémián végzett Alois Kolb tanítványaként - Kolb Beethoven portréját mindenképpen érdemes megnézni. Lipus az I. világháború alatt megnyerte egy háborús emlékmű tervezésére kiírt pályázatot. A háború után befejezte akadémiai tanulmányait és a lipcsei Illustrierten Zeitungnál helyezkedett el, mint porté- és tájképfestő. Később rendszeren látogatta a Német Művészetek Házát Münchenben.

Lipus által készített propaganda plakát

Ecsettel a háborúban: Graben 1944 - olaj és vászon

Kisinew bevétele és Robbanó töltés - szénrajz 

Nehéztüzérség állásba megy - szénrajz

A II. világháború alatt festőként, mint haditudósító járta a frontot, 1942-ben már hivatalosan is a propagandaminisztérium megbízásából dolgozott a Wehrmacht főparancsnokága számára. Számos akvarellt, grafikát és szénrajzot készített, melyek nem csupán Németországban, illetve a háborús kiadványokban, de más országban is hamar közismertté váltak. Munkái többek között nálunk is megjelentek a Magyar Futárban és képeslapmellékletként. 

 Gránátdobók 1943 - olaj és vászon

Ugyanez a Magyar Futár címlapján

1941 és 1944 között a Nagy Németország Kiállítás-sorozat keretein belül állították ki munkáit - hasonló kiállítás nálunk is volt 1943-ban. Nevét ott találjuk az 1944-es A német művészet és az SS című kiállítás művészei között is. 

Talán erre az alkalomra készült 
a Deportáltakat a Siemenshez visznek kényszermunkára című rajza 
1943, ami a háború kevésbé heroikus oldalába nyer bepillantást

A háború után könyvillusztrátorként dolgozott a Volk und Wissen Könnykiadónál, illetve különböző újságoknak készített grafikákat. 1961 halt meg szülővárosában.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése