Rebecca Blackhorse: A múmiákról - természetes úton létrejött múmiák

"- A régészek azok, akik folyton keresik a mamájukat?

-Múmiájukat."

A fenti idézet a ma már klasszikusnak számító Indiana Jones 2-ből származik, és rögtön rávilágít egy tévhitre is, mert a valóságban kevés régész rohangál múmiákkal. Sokakban viszolygást keltenek a mumifikálódott emberi vagy állati tetemek, testrészek vagy egyéb maradványok, holott olykor azzal a céllal készültek, hogy felkészítsék a testet az örök életre - máskor pedig azért, hogy a test mulandóságára emlékeztessenek. Aki úgy érzi, hogy tudományos érdeklődése ezen a ponton inkább visszafordul, az bátran lapozzon tovább, akit viszont a horrorfilmeken túl is érdekelnek a múmiák, az egy rövid betekintést nyerhet.

Múmia ABC

Természetes úton

Keletkezésük tekintetében a múmiák lehetnek természetes vagy mesterséges úton létrejöttek. Az első múmiák Egyiptom földjén i. e. 3000 körül a sivatagos, száraz éghajlatnak köszönhetően természetes úton mumifikálódtak, innen vették később az ötletet a mesterséges módszerek kifejlesztéséhez.

Az első egyiptomi múmiák egyike

De nem csupán a Szahara mentén találhatóak ilyen típusú múmiák, a Kína területén található Takla-Makán sivatagban hasonló testekre bukkantak, bár némelyiken már az emberi beavatkozás nyomai is láthatók. Koruk közel 4000 évesre tehető, érdekességük továbbá, hogy arcvonásaik, ruházatuk és használati tárgyaik egyértelműen nem ázsiai eredetre utalnak.

A Csipkerózsika - angolul Alvószépség -

névre keresztelt lány múmiája

Az egyik legismertebb természetesen úton keletkezett múmia Ötzi, a jégember, akit az észak-olaszországi Alpokban találtak, és i. e. 3300 körül kerülhetett a jég csapdájában (több mint 5000 éves!).

Ötzi, a jégember, ahogy ma ismerjük

Ötzi, a jégember egykor

Szibériában viszont számos mamutra bukkantak, melyek valószínűleg i. e. 40 000 körül fagyhattak meg.

Több tízezer éves mamutbébi

Jóval későbbi, de szintén a száraz, fagyos környezetnek köszönhető az a leletegyüttes, ami 1927-ben került elő Grönland nyugati partján, ahol nyolc inuit tetemre bukkantak, mely az éghajlatnak köszönhetően épségben került elő feltételezhetően i. e. 1475-ből.

A legmegdöbbentőbb talán ebben a leletben

a hathónapos csecsemő múmiája

Olykor barlangrendszerek vagy katakombák is megfelelő helyszínül szolgálhatnak a mumifikálódáshoz. Kiváló példa erre a palermói kapucinus kolostor alatt található temetkezési hely, ahol több mint ezer test várja a feltámadást, eléggé bizarr látványt nyújtva. Mindez inkább tűnik az emberi mulandóság görbetükrének, mint békés temetőnek, és mint annyiszor, ezúttal is a túlzott érdeklődés veszélyezteti a múmiák állapotát. Az első testek az 1500-as évek végén kerültek ide, java részük mesterséges úton mumifikálódott, de később a mesterségesen konzervált testek száma egyre gyarapodott. Szicíliában számos helyen maradtak fenn hasonló leletek, hiszen a sziget éghajlata kedvez az ehhez szükséges folyamatoknak.

Porból lettél, porrá leszel!

Palermo Csipkerózsikája, a két éves

Rosalia Lombardo, aki kilencven éve alszik,

ő már a mesterséges mumifikálásnak köszönhetően

maradt meg ilyen állapotban

1994-ben került elő Vácott az a leletegyüttes, amely szinte egyedülálló a világon. Összesen 265 természetes módon mumifikálódott testre bukkantak, melyek kora 150-250 évre tehető. A kripta klímája mellett a testek elhelyezésének is fontos szerepe volt a konzerválódásban, mert a fenyőfakoporsók és a testek mellé szórt fenyőfaforgács nagyban segítette a testek kiszáradását.

Borsodi Teréz, a váci múmiák egyike

A természetes módon mumifikálódott testek talán legkülönlegesebb változata a lápi múmia, mely Észak-Európa mocsaras vidékein bukkan elő (Írország, Északkelet-Anglia, Holandia, Németország, Dánia). A csersavakban gazdag lápos közeg sajátos módon őrzi meg a bőrt és hajat - a bőr szinte elfeketedik, de az arcvonások megmaradnak, míg a haj kivilágosodik. Az első lelet 1950-ben került elő Tollundban, és azóta már számos testre bukkantak. A lápimúmiák egyedi külsejük mellett mással is felhívták magukra a figyelmet, feltételezhető ugyanis, hogy egy részük hármas szakrális gyilkosság áldozata volt - erre utal az a tény, hogy átvágták a torkukat, felakasztották, majd a mocsárba dobták, ami az említett vidékeken a halálos ítélet egyik formája volt.