"– Charles elvette a feleségemet, ráadásul a saját konyhámban
ócsárolta a főztömet…
Lavanti bólintott. Neki a kettőből egy ok is bőven elég lett
volna.
– Mit tett? – kérdezte lágy hangon.
– Kicsit megklopfoltam a pecsenyevillával – Hermansen
önkéntelenül elmosolyodott, pedig a féléves kezelés során mennyi gyógyszert,
terápiás módszert, időt és energiát fektettek abba, hogy tudatosítsák benne: ez
rossz, bűnös cselekedet. Mégis, ha csak a pecsenyevillára gondolt, mosolyogni
kezdett és különös elégedettség lett rajta úrrá. Majd hirtelen ráébredt, hogy
jobb az óvatosság, ezért komolyságot erőltetett az arcára. – Tudom, hogy nem
vagyok egy mesterszakács, de az áfonyamártásomra igenis büszke vagyok, és nem
tűröm el, hogy egy olyan alak kritizáljon, aki azt sem tudja, ki az a Søren
Kierkegaard, és aki szerint Carl Nielsen egy baseballjátékos – tette hozzá
szenvedélyesen."
Kapható:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése