Dr. Krizsán László (1929-2006) neves történész, Afrika-kutató számos történelmi munkát írt többek között Madách Imrével és Almásy Lászlóval kapcsolatban, életművének egyik legjelentősebb mozzanata azonban Benyovszky Móric személyéhez fűződik. Krizsán László volt ugyanis az egyik kezdeményezője annak az 1986-ban* megrendezett nemzetközi konferenciának, mely mérföldkőnek számított a magyar tudományos életben. Tanulmányai több nyelven is megjelentek, angolul, németül, franciául, oroszul és japánul is, így tevékenysége nemzetközi szinten éppoly ismert, mint hazánkban.
Dr. Krizsán László,
a Benyovszky-kutatás kiemelkedő alakja
2003-ban a Terebess Kiadó gondozásában jelent meg könyve Benyovszky Ázsiában címmel, mely eddig nem ismert dokumentumokat és tényeket tárt az olvasóközönség elé. Az igényesen elegáns kivitelezésű könyv főként Benyovszky kamcsatkai száműzetésével foglalkozik, hiszen a bolserecki lázadás során írt kiáltvány elemzésének célja. Természetesen az előzmények, mint a fogságba esés, és Benyovszky bravúros Szentpétervárra szökése, valamint a rabok utóélete egészen Makaóig, szintén a vizsgálat tárgyát képezik.
Benyovszky Ázsiában
- egy könyv, amely nem hiányozhat a polcról
Dr. Krizsán László levéltári kutatásai során olyan dokumentumokhoz férhetett hozzá, melyek egészen más kontextusba helyezték Benyovszky Móric oroszországi "tartózkodását". A regényekből kalandosnak, romantikusnak ismert kamcsatkai epizód ugyanis komoly hatással volt a későbbiekben.
Mint köztudott, Benyovszky száműzöttként került Bolsereckbe - ilyen minőségben, ő volt talán az első magyar szibériai száműzött. A hadifogoly kötelessége a szökés tételmondat ezúttal is igaznak bizonyult, és Benyovszky társaival együtt kezdettől fogva ezen munkálkodott. A helyzetet megnehezítették ugyan a földrajzi és éghajlati tényezők, de közben Benyovszky értékes feljegyzésekkel gazdagította a Kamcsatkáról készült leírások gyűjteményét.
A Bolserecki kiáltvány lapja
- Krizsán László: Benyovszky Ázsiában 48. o.
A lázadás időpontját a már korábban említett éghajlati tényezők befolyásolták, főként hogy a raboknak mindössze egy partmenti hajózásra alkalmas vitorlás állt rendelkezésükre. A szökési terv azonban majdnem kudarcba fulladt, és végül fegyveres összecsapásban vette át Benyovszky a fegyenctelep vezetését. Ezután született meg az úgy nevezett Bolserecki kiáltvány (1771), melynek teljes szövege a könyvben is megtalálható. A függetlenségi nyilatkozatként is értelmezhető kiáltvány később a cári levéltárba került, ahol igyekezetek olyan mélyre ásni, amennyire csak lehet, ám feltételezhetően ezelőtt több másolat is készült belőle, melyek kézről kézre jártak. A kiáltvány szövegrészei pár évvel később szó szerint is felbukkannak a Pugacsov-féle felkelésben közreadott kiáltványokban (1773-1774), sőt a dekabristák Katekizmusában (1825). A Benyovszky által megfogalmazott kiáltványt tehát nem csupán a kamcsatkai száműzöttek érezhették magukénak, hanem a cári elnyomással szemben álló orosz gondolkodók, lázadók is - ne feledjük, hogy például maga Puskin is szimpatizált a dekabristákkal.
A lázadó szellemiségű, krími száműzetést megjárt
Alekszandr Szergejevics Puskin
Krizsán László könyve a laikus olvasók számára is jól érthető, kellemes stílusban, de abszolút tárgyilagossággal mutatja be a tényeket, eseményeket, és igyekszik reális képet festeni Benyovszky Móric karakteréről, azonban kíméletlenül száll harcba azokkal a bírálókkal szemben, akik Benyovszkyt könnyelmű kalandornak tekintik.
*A konferencia kivonatos anyaga később nyomtatásban is megjelent a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. számában, ami a modern technika jóvoltából bárki számára elérhető az alábbi linken:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése