A jól fésült Doctor Who-s image
Jack Harkness kapitány
Elsőre úgy tűnhet, Jack Harkness a tipikus amerikai háborús hős reinkarnációja, de szerencsére ennél sokkal több rejlik benne. A legenda szerint amerikai önkéntesként csatlakozott a RAF pilótáihoz, ezért is visel az Empty Childban angol egyenruhát. A Torchwoodban azonban már amerikai katonakabátot és bakancsot láthatunk rajta, de mindez csak kellék.
Jack Harkness személyiségének két fő vonulata van. Egyrészt rideg, könyörtelen és a "Small Worlds"-ben akár a kegyetlen jelzőt is ráaggathatnánk, kemény és határozott parancsnok, a nemes cél érdekében nincs tekintettel a saját életére - vagyis jó katona -, ilyenkor úgy tűnhet, lelketlen. Valójában azonban számtalan érzés kering benne, amelyeket néha nem könnyű elfojtani - lásd a "Meat" zárójelenete Gwen Cooperrel, vagy a "Something Borrowed" melankólikus befejezése. Számára ugyanis a létezés időtlen, és mindaz, ami körül veszi, amit szeret, mulandó.
Jack Harkness lényegi része azonban egyértelműen John Barrowman, aki még a legzordabb körülmények között is - lásd az Államokban forgatott, felejthető utolsó szezon - igyekezett életben tartani a karaktert. Barrowmant elsősorban a musical-rajongók (Webber) ismerhetik, de több tv-sorozatban is feltűnt. Ezek közül a nálunk sajnos beszerezhetetlen Central Park West (1995-1996) és a Titánok (Titans 2000-2001) viszi a pálmát. Ez utóbbiban egy fiatal Jockey Ewingot alakít, de már keményen készült a Harkness-féle mimikaarzenál kialakítására. Korábban nálunk is kapható volt önéletrajza (Anything Goes - egy Cole Porter darab és dal címe, amiben Barrowman is játszott), ebben számtalan érdekességet megtudhattunk a Doctor Who és a Torchwood-sorozat forgatásáról.
Inkább komoly és megfontolt, de olykor nevetni is tud
Toshiko Sato
Minden csapatban van egy informatikus, a legjobb, ha távol-keleti, mondjuk japán. A Torchwood 3-ban Toshika Sato kezeli a gépparkot méghozzá igen hatékonyan. Toshiko karakterében tipikus japán vonásokat találhatunk: munkamániás, csendes, aláveti magát a parancsnak - egyedül az "Adam" című részben száll szembe Jack Harknesss-szel, akkor is külső behatásra. Az epizódok többségében szinte semmilyen lényegi információt nem tudunk meg róla, hiszen nem az a fecsegős fajta, és éppolyan tartózkodó és visszafogott, ahogyan ezt japán hölgytől elvárnánk. Olykor persze őt is magával ragadják az érzelmek, de minden kapcsolatában ott rejtőzik a tragédia.
Szerelmein túl Jack Harknesshez fűződő kapcsolata a legmeghatározóbb. Jack úgy óvja, védelmezi mintha a bátyja lenne - csak a második szezon végén tudjuk meg, miért. A köztük lezajló nem túl gyakori párbeszédekre furcsa szertartásosság ugyanakkor bensőséges hangnem jellemző.
Néha akár egy ötéves, de ha feltűnik egy űrízé,
rögtön előjön belőle a tudós
Owen Harper
Doktor Owen Harper - bocsánat. Először nem igazán kedveltem, mert idegesített a hedonista, enyhén egocentrikus, fennhéjázó viselkedése, de később rájöttem, valójában csak egy frusztrált kisfiú. Mindannyiuk közül talán ő a leghiúbb, ez mind frizuráján mind a elegáns sportkocsiján látszik. Igyekszik trendi, fiatal cuccokban feszíteni, mint a srácok a gimiben. Szaktudása azonban megkérdőjelezhetetlen, ezért is került a csapatba, és ha szakmai kérdésekről van szó, sikerül túllépnie saját egóján is. Gyors lefutású afférja Gwen Cooperrel csupán közjáték, és a második szezontól egyértelmű, hogy Toshiko Sato felé húz a szíve, miután már nem ver, akkor is.
Érdekes dramaturgiai fordulat az előhalott orvos figurája, ahogyan a racionális és irracionális gondolatok küzdenek egymással Owen Harper elméjében, és ez teszi fel a koronát doktorunk Torchwood-karrierjére, no meg persze a halállal vívott párharca, amit emberként és orvosként is kötelessége megnyerni.
Nem ruha teszi az elszántságot,
és a férfikollégák örülnek a lazább öltözéknek is
Gwen Elisabeth Cooper
Korábban rendőrként tartotta kordában a gyanús elemeket, és akkor még nem is sejtette, hogy ez csak a kezdet, és nem a részeg szurkoló a legvadabb ellenfél. Gwen Cooper ambiciózus, tettre kész ugyanakkor nem titkolja az érzéseit. Szókimondó a maga walesi módján, és ha kell még Jack Harknesszel is szembe száll az igazáért, de John Hartot is kiüti, ha alkalom adódik. Persze gyengéd és érzékeny is tud lenni, amit főként vőlegénye, illetve később férje, Rhys tanúsíthat, és Owen, akivel a sors rövid időre összehozta. Lebeg a levegőben némi feszültség Gwen Cooper és Jack Harkness között is néhány túl hosszú ölelés, féltékeny pillantás keretében - vagy elég ha speciális lőgyakorlatra gondolunk -, de ez a vibrálás mindössze ezekben az apró jelekben mutatkozik meg. Gwen Cooper a csapatban a nagyszájú, de jófej csajszi, Toshiko Sato tökéletes ellenpárja.
Gwen Cooper számára kezdetben nem csak az új "munkakörülmények" okoznak némi problémát, de az is, mit füllentsen Rhysnak, ha például a játékos kedvű elfek átrendezik a lakásukat. Idővel természetesen Rhys is beavatottá válik, sőt, tevékeny részese lesz az események. A sorozat ezen a ponton kezd túl családiassá válni, ami nem igazán tett jót az összképnek - akárcsak Robin felbukkanása Batman oldalán.
Ugyanaz a mosoly a reggeli kávéhoz
és az űrlénybél feltakarításánál
Ianto Jones
Ianto Jones bizonyos értelemben kakukktojás, hiszen nem meghívták a Torchwoodhoz, hanem felvetette magát - később az is kiderül, hogy miért. Amolyan mindenes, akinek szakterülete a kávéfőzés, pizzarendelés, rendrakás meg minden egyéb háttérmunka - például Jack Harkness ruhatárának folyamatos felújítása. Bár a "Cyberwoman"-ben eljátssza a belé vetett bizalmat, a későbbiekben többször is kivívja a többiek tiszteletét, mint például a "Captain Jack Harkness" című részben, ahol Owennek kell szembeszállnia, aki csöppet sem burkoltan hatalomátvételre készül.
Ianto Jones erénye a csendesség, és mindig ott van, ahol kell, akár egy jó inas, bár néha szinte láthatatlan. Nem rendelkezik olyan határozott egyéniséggel, mint Gwen Cooper, nem is annyira hangos, mint Owen Harper, és inkább Jack Harknesshez fűződő viszonya az, ami személyiségét meghatározza.
Szenvedély, intrika, hatalom
- az ideális ellenfél kelléktára
John Hart kapitány
John Hart a második szezon aduásza, bár lényegében mindössze két részben tevékenykedik: az elsőben és az utolsóban. Némi újdonságot hoz a nézők és a Torchwood-tagok életébe, sőt, olykor még arra is lehetőséget ad, hogy nevessünk. Hart egy klasszikus pszichopata karakter: önző, kíméletlen, kiszámíthatatlan. Felbukkanásának első pillanatától kezdve biztosak lehetünk benne, hogy vége a szürke hétköznapoknak, a szimpla időörvényeknek és a simán vérszomjas földönkívüliek látogatásainak, mégis az a fajta fickó, akinek hajlamosak vagyunk elnézni, ha magával ránt a veszélybe, persze csak módjával. Öltözéke sem hétköznapi, a napóleoni háborúkat idéző zubbony és a katanára hajazó koreai kardremek önmagában is figyelmet érdemel. Egyszer sem okoz csalódást, és igazán sajnálatos, hogy nem kapott több lehetőséget intrikusi vénája kibontakoztatására.
John Hart szerepét mintha James Marstersre öntötték volna, és gyanítható, hogy születésekor a karakterbe gyúrtak egy nagy adag korai Spike-variációt is, ami csak jót tett az anyagnak.
Igazán kár volt ezt a jó társaságot szétültetni, felmelegített amerikai karaktereink a nyomukba sem érnek.
Következik: Torchwood - utózöngék
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése