Rendszeres olvasók

2018. július 22., vasárnap

The Music of the Night - Phantom Dolls

Tha character of the Phantom of the Opera inpirated not only novelists, musicians and filmmakers, the fans made also many sketches, paitings, dolls and other things too. Nowadays the horror has its new renaissance and there is a whole industry that fabricates many horror movies stuff. Thus if you want to buy the Phantom doll in your taste you can dot it easely.

Phantom doll from first silent movie of 1925

From 1943's movie 

Phantom of Hollywood of 1974

In Pop-style 

The Lego (c) designe

Finally a plastic one in purple

Fortunately there are not only mass production horror style dolls but also artistic works of high standard.
I happened to meet a Russian artist, Targhis from Saint Petersburg, who produces unique handmade dolls. Her theme choice is influenced by Dark Gothic thus beside the Phantom she made also Herbert from the musical The Dance of the Vampires, Gomez and Morticia Addams and Dr. Jekyll. Targhis created also dolls inpired by the great figures of movie history such as  Buster Keaton, Chaplin and Rudolf Valentino, as well as the figurines of Uwe Kröger and Kirill Gordeev from the word of musicals.
The composition titled Music of the Night consists of Phantom and Christine figurines from the Russian production of the Lloyd Webber's musical. The height of the composition is app. 20 cm and made of polymer clay, with elaborately worked out details. The impression of Targhis' dolls is unique, charming and catching.




You can read much more about these dolls on following pages:




Music of the Night - Fantom figurák

A Fantom karaktere nem csupán a regényírók és filmkészítők fantáziáját ragadta meg, számos grafika, festmény, figura és báb is készült róla. Napjainkban a horror újabb reneszánszát éli, és egy egész iparág épült a filmes ketyerék gyártására, így aki szeretné, az könnyedén beszerezhet magának egy-egy ízlésének megfelelő Fantom-figurát.

A számos változat közül, íme az első,
az 1925-ös változat egyik variációja

Majd az 1943-as

A szinte beszerezhetetlen Hollywood fantomja (1974)

A mostanság oly népszerű Pop-style

Valamint az elmaradhatatlan Lego designe

Végül pedig egy fröccsöntött műanyag darab

Szerencsére azonban nem csak tömeggyártásra szánt, és főként horrorelemekkel operáló munkák születnek, hanem igényes, művészi kivitelű darabok is.
Véletlen folytán bukkantam rá egy szentpétervári művész, Targhis munkáira, aki kézi készítésű, egyedi figurákat alkot. Témaválasztása szorosan kötődik a Dark Gothic műfajához, így a Fantom mellett olyan karaktereket találhatunk, mint Herbert a Vámpírok báljából, Gomez és Morticia Addams vagy Dr. Jekyll. A filmtörténet alakjai közül Buster Keaton, Chaplin és Rudolf Valentino alakját is megörökítette, múzsái között pedig ott szerepel a cikk szerzője által is preferált két musical énekes:  Uwe Kröger és Kirill Gordeev.
A Music of the Night címre keresztelt alkotás a Fantom és Chistine Webber-musical orosz előadóművészek által megformált változatát örökítette meg. A mintegy 20 cm magas figurák művészi igényességgel tükrözik az adott karakter személyiségét, a részlet gazdag kidolgozás pedig elhivatottságról és szakértelemről tanúskodik. A Targhis által életre keltett hangulat egyedi, lenyűgöző és magával ragadó.





A figurákról további részletek és képek az alábbi oldalon olvashatók:
http://targhis-miniature-dolls.weebly.com/music-of-the-night.html#
https://www.livemaster.com/targhis

2018. július 1., vasárnap

Krizsán László: Benyovszky Ázsiában - könyvajánló

Dr. Krizsán László (1929-2006) neves történész, Afrika-kutató számos történelmi munkát írt többek között Madách Imrével és Almásy Lászlóval kapcsolatban, életművének egyik legjelentősebb mozzanata azonban Benyovszky Móric személyéhez fűződik. Krizsán László volt ugyanis az egyik kezdeményezője annak az 1986-ban* megrendezett nemzetközi konferenciának, mely mérföldkőnek számított a magyar tudományos életben. Tanulmányai több nyelven is megjelentek, angolul, németül, franciául, oroszul és japánul is, így tevékenysége nemzetközi szinten éppoly ismert, mint hazánkban.

 Dr. Krizsán László,
a Benyovszky-kutatás kiemelkedő alakja

2003-ban a Terebess Kiadó gondozásában jelent meg könyve Benyovszky Ázsiában címmel, mely eddig nem ismert dokumentumokat és tényeket tárt az olvasóközönség elé. Az igényesen elegáns kivitelezésű könyv főként Benyovszky kamcsatkai száműzetésével foglalkozik, hiszen a bolserecki lázadás során írt kiáltvány elemzésének célja. Természetesen az előzmények, mint a fogságba esés, és Benyovszky bravúros Szentpétervárra szökése, valamint a rabok utóélete egészen Makaóig, szintén a vizsgálat tárgyát képezik.

Benyovszky Ázsiában
- egy könyv, amely nem hiányozhat a polcról

Dr. Krizsán László levéltári kutatásai során olyan dokumentumokhoz férhetett hozzá, melyek egészen más kontextusba helyezték Benyovszky Móric oroszországi "tartózkodását". A regényekből kalandosnak, romantikusnak ismert kamcsatkai epizód ugyanis komoly hatással volt a későbbiekben.
Mint köztudott, Benyovszky száműzöttként került Bolsereckbe - ilyen minőségben, ő volt talán az első magyar szibériai száműzött. A hadifogoly kötelessége a szökés tételmondat ezúttal is igaznak bizonyult, és Benyovszky társaival együtt kezdettől fogva ezen munkálkodott. A helyzetet megnehezítették ugyan a földrajzi és éghajlati tényezők, de közben Benyovszky értékes feljegyzésekkel gazdagította a Kamcsatkáról készült leírások gyűjteményét. 

A Bolserecki kiáltvány lapja
- Krizsán László: Benyovszky Ázsiában 48. o.

A lázadás időpontját a már korábban említett éghajlati tényezők befolyásolták, főként hogy a raboknak mindössze egy partmenti hajózásra alkalmas vitorlás állt rendelkezésükre. A szökési terv azonban majdnem kudarcba fulladt, és végül fegyveres összecsapásban vette át Benyovszky a fegyenctelep vezetését. Ezután született meg az úgy nevezett Bolserecki kiáltvány (1771), melynek teljes szövege a könyvben is megtalálható. A függetlenségi nyilatkozatként is értelmezhető kiáltvány később a cári levéltárba került, ahol igyekezetek olyan mélyre ásni, amennyire csak lehet, ám feltételezhetően ezelőtt több másolat is készült belőle, melyek kézről kézre jártak. A kiáltvány szövegrészei pár évvel később szó szerint is felbukkannak a Pugacsov-féle felkelésben közreadott kiáltványokban  (1773-1774), sőt a dekabristák Katekizmusában (1825). A Benyovszky által megfogalmazott kiáltványt tehát nem csupán a kamcsatkai száműzöttek érezhették magukénak, hanem a cári elnyomással szemben álló orosz gondolkodók, lázadók is - ne feledjük, hogy például maga Puskin is szimpatizált a dekabristákkal.

A lázadó szellemiségű, krími száműzetést megjárt
Alekszandr Szergejevics Puskin

Krizsán László könyve a laikus olvasók számára is jól érthető, kellemes stílusban, de abszolút tárgyilagossággal mutatja be a tényeket, eseményeket, és igyekszik reális képet festeni Benyovszky Móric karakteréről, azonban kíméletlenül száll harcba azokkal a bírálókkal szemben, akik Benyovszkyt könnyelmű kalandornak tekintik.

*A konferencia kivonatos anyaga később nyomtatásban is megjelent a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. számában, ami a modern technika jóvoltából bárki számára elérhető az alábbi linken:

Benyovszky ágyúi

Gróf Benyovszky Móric életéből a nagyközönség leginkábbis a madagaszkári expedíciók iránt érdeklődik. Napjainkban a magyar és szlovák kutatók számára is ez az elsődleges "csatatér", bár a hely klímája nem igazán kedvez a régészeti leletek felkutatásának.

Madagaszkár partjainál
- jelenet a Vivát Benyovszky! című tévé-sorozatból

Az első expedíciót Benyovszky 1773-ban vezette XV. Lajos francia király megbízásából. A küldetése 1773 és 1777 között azzal a céllal zajlott, hogy egy francia gyarmati telepet hozzon létre. Törekvéseit az közeli gyarmatsziget, Ile de France kormányzója szándékosan akadályozta, hiszen egy sikeres madagaszkári küldetés esetén elveszíthette volna a térségben birtokolt elsőbbségét. A Madagaszkári jegyzőkönyvben, mely a Kossuth Kiadó jóvoltából magyarul is megjelent, részletesen olvashatunk a kormányzó "praktikáiról", arról, hogyan is lehetetlenítette el Benyovszky és társai munkáját. Emellett a francia lobogó alatt partra szálló katonáknak az éghajlatból adódó nehézségekkel és betegségekkel is szembe kellet nézniük.
A madagaszkári expedíció zátonyra futásában az uralkodó váltásnak is jelentős szerepe lehetett, és visszatérte után Benyovszky kénytelen volt más mecénásokat keresni vállalkozásához. Végül az Egyesült Államokbeli Baltimore városában akadt pártfogókra, és innen indult egyetlen hajóval Madagaszkár felé 1784-ben. Viszontagságos út után szálltak ismét partra, ahol Benyovszky igyekezett a szervező munkát ott folytatni, ahol majd egy évtizeddel korábban abbahagyta, ezúttal azonban a helyi törzsek között zajló ellentétek mellett nyílt francia támadással is számolnia kellett. 1786. május 24-én - más források szerint 23-án - a Larcher vezette francia haderővel történt összecsapásban érte Benyovszkyt a halálos lövés. Segédje, Lasalle beszámolójából ismerjük halála körülményeit és az azt követő eseményeket.

William Bartlett: A baltimori kikötő (XVIII. század)

Bár napjainkban a helyiek közül nem sokan ismerik a Benyovszky Móric nevéhez fűződő eseményeket, Madagaszkár szigetén nem csupán utcanév táblák és emlékművek tanúskodnak minderről. Cséke Zsolt geográfus, rendező-operatőr több dokumentum filmet is készített Madagaszkáron Benyovszky Móric sírhelyét kutatva. Az általa forgatott filmekből derült ki az is, hogy a helyiek között még manapság is él a legenda Benyovszky kincseiről, még hozzá oly annyira, hogy ezt a mesés kincset kutatva a Cséke Zsolt által épített emlékművet is lebontották, és egy harminc méter mély gödröt ástak a helyén.
A kincs legendája mellett kézzel fogható bizonyítéka is Benyovszky expedícióinak - a Louisburgra keresztelt erődnek és Benyovszky utasítására épített hídnak csupán a helye bizonyos, tárgyi emlékek nem maradtak fenn. M. Mattei írásaiból tudjuk viszont, hogy a helyiek Benyovszky halála után megőriztek ezt a két ágyút, elsősorban azzal a céllal, hogy használják. Mattei, egy helyi hivatalnok, 1930-ban szervezett expedíciót Benyovszky táborának felkutatására, amiből vélhetőleg mindössze ez a két ágyú maradt meg.
Mára ezekből az ágyúkból nem maradt más csak a csövek, melyek elrejtve pihennek egy raktárszerű helyiségben - az érdekesség kedvéért, a feljegyzések szerint a nagyobb ágyúcső 2,3 m hosszú, átmérője 40 cm, a helyiek Kalobe néven tisztelik. A kisebb ágyú hossza 0,8 m. A fegyverek egyébként a második expedíció során kerülhettek Madagaszkárra - bár ezt dokumentum nem támasztja alá.

Gróf Benyovszky Móric ágyúi
- Cséke Zsolt gyűjtéséből

Mint azt Cséke Zsolttól megtudtam, a kisebb ágyú jelenlegi tulajdonosa Dr. Bernd Zschocke, aki maga is lelkes Benyovszky-rajongó, és pár éve egy talapzattal látta el az ágyúcsövet. A nagyobbat pedig garázsában őrzi, és jelenleg arra vár, hogy Antalahában a szlovák tervek szerint a Benyovszkyról elnevezett téren tervezett komplexumba kerüljön.

Ajánlott irodalom:
Gróf Benyovszky Móric: Madagaszkári Jegyzőkönyv, Kossuth Kiadó, Bp., 2004.
Cséke Zsolt: Benyovszky Móric és a malgasok földje, Publikon Kiadó, Pécs, 2012.


Benyovszky matt

A világtörténelem és a világirodalom is számos neves sakkjátékossal büszkélkedhet. Kempelen Farkas rejtélyes sakkozógépétől a korántsem izomagyú Philip Marlowe figuráján keresztül egészen a modern a Gyilkosság lólépésben című moziig több regényben és filmben is fontos szerepet kapott ez a játék. Így nem túl meglepő, hogy épp annyira hangsúlyos a gróf Benyovszky Móric életéről írt regényekben is.

 Charles Bargue (1826-1883): Sakkjátékosok

A kamcsatkai száműzetés során nyerhetünk igazán bepillantást Benyovszky sakktudásának kvalitásaiba. Benyovszky önéletírásában lejegyzi, hogy egyik fő bevételi forrása a sakkjátszmákból ered. A helyi kereskedőkkel vívott csatákban verhetetlennek bizonyult, így azonban ellenségeket is szerzett magának. Az orosz fogságról szóló irodalmi alkotások mindegyike megemlíti a Kazarinov kereskedő által ajándékozott mérgezett cukorsüveget - máshol teafüvet. A mérgezésbe Benyovszky egyik rabtársa belehalt, de legtöbbjüknek sikerült semlegesíteni a hatást dióolaj és rénszarvastej elegyével. A történetből, akárcsak egy vesztésre álló játszmából, Benyovszky végül mégiscsak nyertesen szállt ki, a saját hasznára tudta felhasználni, és sikerült megszabadulni az ellenlábas Kazarinovtól is. A regények általában megállnak ezen a ponton, és sakkjátékról a továbbiakban nem sok szó esik.

Edward Harrison May (1824-1887):  
Lady Howe mattot ad Benjamin Franklinnek -
London 1774

Benyovszky nem csupán a kereskedőkkel sakkozott, de az erőd parancsnokával, Nyilov kapitánnyal is. Nyilov kapitány személye a Benyovszky-kutatók számára nagy jelentőséggel bír, de a nagyközönség számára kevésbé ismert, viszont Benyovszky további sakkpartnereinek neve már ismerősen cseng. Benyovszky a Bari Konfederációban ismerkedett meg a fiatal Kazimierz Pulaskival - aki később Benyovszkyval együtt vett részt az Amerikai Függetlenségi Háborúban, ahol az általa alapított Pulaski légióban több magyar is szolgált -, köztük számos játszma zajlott, és igazán sajnálatos, hogy e két kiváló stratéga játékáról nem maradt fenn feljegyzés.
Amerikai útjai során Benyovszky baráti kapcsolatot ápolt Benjamin Franklinnel, aki szintén nagy sakkjátékosnak számított. Franklin fontos szerepet vállalt a sakk népszerűsítésében, és 1786-ban jelent meg The Moral of Chess című munkája, amely mérföldkőnek számított az amerikai sakktörténetben. Kettejük sakkjátszmái is a feledés homályába merültek, de szerencsére napjainkban egyre erősebb az a törekvés, hogy az erre vonatkozó források végre publicitást kaphassanak. Benyovszky és Franklin barátságának nyilvánvaló bizonyítéka az is, hogy a gróf halála után Franklin anyagilag is támogatta az özvegyét.

Henry Brispot (1843-1928): Sakkjátékosok

Szerencsére azonban a hálátlan utókor nem feledkezett meg teljesen Benyovszky Móricról, és létezik egy fojtott mattként is ismert lépéskombináció, ami lengyelül a Benyovszky matt nevezet viseli. Ennek részletes leírása megtalálható a lengyel wikipédia oldalán:
https://pl.wikipedia.org/wiki/Mat_Beniowskiego
Az 1975-ben a Sport Kiadó gondozásában megjelent Magyar sakktörténet I. kötetében A Benyovszky-epizód címmel egyoldalas alfejezet tárgyalja az előbb elmondottakat. A nem túl precíz összegzés azonban inkább egy rövid életrajzkivonat és lényegi információkat Benyovszky sakkjátékáról, technikájáról nem tartalmaz - valójában persze örülhetünk, hogy egyáltalán említésre méltatták az első magyar sakk-könyv és Kempelen Farkas között.