Rendszeres olvasók

2017. október 7., szombat

Anonim alkotók klubja 2014

Irodalomról, az írás misztériumáról, barátságról, szerelemről, gyötrődésről, ármányról, féltékenységről, no meg a magánkönyvkiadás rögös és csöppet sem veszélytelen útjairól szól egy vígjáték keretein belül az Anonim alkotók klubja (Authors Anonymous 2014) című film. Leendő és jelenlegi szerzőknek nemcsupán szórakozás, de tapasztalat szerzés szempontjából is érdekes élmény lehet, mert a bölcs ember, ugye, más kárán is tanul.

Karaktereink bár igen modernek, klasszikusnak számítanak

A csoportvezetője, David (Jonathan Banks), az ötletgyáros, folyton magnetofonra mondja zseniálisabbnál zseniálisabb történetvázlatait, esetleges szereplőneveit, bármit, ami később használható lenne. A csoportot valójában felesége, Colette (Teri Polo) kedvéért hozta létre, aki korábban masszőr volt, most egy modern Bovaryné- Anna Karenyina-történeten dolgozik az amerikai sikerszerzők nyomdokain haladva (ezek javarészt nálunk is megjelentek a General Press Romantikus regények sorozatában). Colette figurája azonban összetettebb, mint elsőre gondolnánk, mélyen "spirituális", igen ambiciózus, és sok mindenre képes, hogy regénye igazán valósághű legyen. Egyébként a Nyet, nem lehet címre keresztelt regény számos finom utalás és poén forrása, amit érdemes a történetben végigkövetni. A karakter külön pikantériája, hogy Teri Polot általában komolyabb személyiségek bőrébe bújva láthattuk, vígjátékban ritkán szerepel, de úgy tűnik, ez sem okoz neki különösebb gondot.
A csapat nagy öregje John K. Butzin (Dennis Farina), egy vérbeli veterán, aki Tom Clancy babérjaira pályázik, és Clint Eastwood figyelmét szeretné felkelteni. A hallott részletek alapján, a mű nem rosszabb, mint fajtársai, bár néha kissé túlságosan elmerül a részletekben. Butzin azonban nem aprózza el a tempót, és egyből beleveti magát a magán könyvkiadásba - ezen a ponton több olyan túlságosan is életszerű probléma kerül bemutatásra, amivel kis hazánkban is szembesülhet egy szerző.
Természetesen nem maradhat ki az eszméletlenül intellektuel bölcsész, aki iszonyatosan nagy művész, de eddig nem sokat láttunk tőle. William (Jonathan Bennett) a spotánírástól a Camus által A pestisben is bemutatott tökéletesség megalkotásáig - gondoljunk a Bois de Boulogne-ben lovagló amazonra - minden művészi módszert kipróbál, de inkább az örök egyetemista prototípusa, mint egy íróé. William művésziessége létformájában is megnyilvánul, lényegében a többiek pénzéből él, és nemigen látjuk, hogy bármiféle (alkotó)munkát végezne.
Tökéletes ellenpontja Henry Obert (Chris Klein) - a neve egy amerikai novellistára, O. Henryre utal: O. Henry és Henry O. -, aki két állásban is dolgozik - pizzafutár és szőnyegtisztító -, közben két és fél regényt is összehozott. Példaképe Scott Fitzgerald, és ahogy annak idején a mester, ő is kiakasztotta visszautasító leveleit a falra - nálunk egy szerzőt gyakran még visszautasításra sem méltatnak, így nehéz egy girlandot összehozni. Obert azonban nem mer átlépni a saját maga által felállított korlátokon, egészen addig amíg egy hatalmas nagy pofont nem kap az élettől. Irodalmi szempontból egyértelműen ő a legtehetségesebb a társaságból, és szeretni való karaktere teljesen magával ragadja a nézőt.
A csoport üdvöskéje Hannah (Kaley Cuoco), egy ösztönös tehetséggel megáldott, jólelkű szöszi, aki részben külsejének, részben tehetségének köszönheti sikerét. Hannah személye és szerencséje olyan érzelmi viharokat kavar, melybe néhányan elbuknak, mások felemelkednek. Lehet szeretni vagy gyűlölni, irigyelni vagy tisztelni.

Anonim alkotók klubja: a belépés ingyenes

Ajánlom mindazoknak, akik szeretik az irodalmat, írnak, vagy csak írni szeretnének, szeretik Scott Fitzgeraldot vagy éppen nem.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése