Rendszeres olvasók

2015. május 15., péntek

Köztisztviselők Szórakoztató Áruértesítője - egy letűnt kor nyomában

Ezt a kiadvány kifejezetten a borító miatt vásároltam meg, és őszintén bevallom, titkon reméltem, hogy egy detektívtörténet, ahogyan azt ez a bizonyos borító nekem sugallta. A történet fordulatokban bővelkedett, a végén lett egy áldozat is, de inkább melodráma, mint krimi, és egyetlen detektív, sőt, még csendőr se nagyon tűnt fel színen. Ennek ellenére nem érzetem csalódottságot, inkább felkeltette a kíváncsiságomat. Miután jobban utána néztem a szerzőnek, persze rájöttem, hogy ez nem véletlen, hiszen az Ahol már egyszer meghaltam egy tipikus Kellér-darab, központi témája a játékszenvedély némi történelmi háttérrel fűszerezve - pontosabban nekünk történelminek tűnik.
Kellér Andor konferanszié, Kellér Dezső bátyja, azon kevesek közé tartozik, akik a háború előtt és után is részt vettek az irodalmi életben, bár volt némi kötelező "mea culpa" és hamuszórás a korábban elkövetett művekért. Ismertebb regényei - a teljesség igénye nélkül  - A rulettkirály, a Bal négyes páholy, a Szakszofon talán ismerősen csengenek. Ajánlom Kellér Andor írásait mindazoknak, akik jobban megszeretnék ismerni a 1930-as évek világát, illetve Budapestjét. Lám, nálunk is folyt a szesz, nem csak New Yorkban, szólt a jazz, nem csak Chicagóban, és pörgött a rulett, nem csak Monte Carlóban! A szórakozás nem egészen felhőtlen, de mindenképpen élvezetes lesz.



A kép forrása:
http://do312.com/events/2014/4/16/jazz-consortium-big-band

A Szakszofon jóval kellemesebb történet, mint az Ahol már egyszer meghaltam. Az alapszituáció itt is hasonló: adott egy játékszenvedéllyel küzdő hős, aki kifogy a zsetonból. Boros Jenő szerencsére azonban életrevalóbb, mint kollégája, bár a hivatali és ügynöki világban nem igen talál magára, de mint szakszofonos, igazán szép kárriert fut be. Hősünk, miután megismeri az aranyifjak életét, akiket az éjszakai életben csak "pali"-nak neveznek, lassan maga is megtanul ezekből a palikból élni. A '20-as évek végén játszódó történet elénk varázsolja élvezetes és még elviselhető mértékben anekdotázva az akkori Budapest rejtett arcát. A történetben szerepet kap a szerelem is, amely számos meglepetést tartogat a gyanútlan főhős no meg az olvasó számára.

A Köztisztviselők Szórakoztató Áruértesítője egyébként más érdekességeket is tartogat számunkra. A Világvárosi Regények Kiadóvállalata által nyomtatott sorozat 1933-ban látott napvilágot, ahogy a reklámban olvashatjuk "Megjelenik minden hétfőn". Ennél több adatot sajnos nem sikerült összegyűjtenem, de annyi bizonyos, hogy a Világvárosi Regények több mint 600 füzetet adott ki. Szerzői közül jó néhány ma már a feledés homályába vész, de Kellér Andor mellett érdemes még megemlíteni Leleszy Bélát, aki első sci-fi íróink egyike (így méltán került be a Galaktika Magazin szerzőinek sorába). Sok műfajt kipróbált, és mint Rejtő Jenő, Leleszy is számos vadnyugati történetet írt a korízlésnek megfelelően, de széles palettáján légiós regény is akad: A fekete veszedelem. A háború után perifériára került, majd lassan eltűnt az irodalom színpadáról, de művei napjainkban is gyakran felbukkannak.

Vagyis meg kell állapítanom, hogy ez a borító igazán jól sikerült, hiszen így 82 év távlatából is felkeltette az olvasó figyelmét. És nem csak azt tudtam meg ebből az áruértesítőből, hogyan vehetek részletre tűzifát, milyen ecettel lesz igazán tartós a savanyúság, de egy olyan kulcsot kaptam, amely segítségével bármikor beléphet a múlt kapuján.

Kellér Andor: Ahol már egyszer meghaltam - Világvárosi regények, 1933.

Kellér Andorról bővebben:
http://magyarnarancs.hu/konyv/elsullyedt_szerzok_iv_kesei_befuto_keller_andor_1903-1963-65981
Leleszy Béláról bővebben:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Leleszy_B%C3%A9la

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése