Japán szimbólumok - Bonszai a balkonon o-z

ojabun – családfő, vagyis a japán maffia vezére egy családon (gumin) belül. A szó jelentése: oja: szülő – bun: rész, vagyis főnök. A Tosima család a Szumijosi család befolyása alá tartozik, ennek vezére Szumijosi Sokoku, Szakura apja.

okurimono – ajándék. Meidzsi no okurimono, vagyis Meidzsi ajándéka. Ezen a néven emlegetik a császár által adományozott porcelántálat, amely a Tosimák társadalmi rangját biztosítja. Az ovális alakú tál külső oldalán szemből és a hátoldalon is ugyanaz a jelenet látható: egy démonnal küzdő szamuráj. A szamuráj a Tosima családot jelképezi, a démon pedig a császár ellenségeit, akivel a szamurájnak kell megküzdenie.

Tosima Szakura vitte el az okurimonót a családi szentélyből, hogy ezzel biztosítsa szabadságát. Átadta kedvesének, Ralph Stevensonnak, aki továbbküldik az Egyesült Államokba egy régi barátjának, Bill Whitemannek. Whiteman, miután értesült Stevenson haláláról, eladja a tálat, mert fél megtartani. A műkereskedőtől ez a tárgy Seattle legbefolyásosabb üzletemberéhez kerül, Thomas Leroy-hoz. Tosima Icsiro amikor felkereste Stevensont, – mint Aszuhara Kaiitól később megtudjuk – a gaidzsin már halott volt. Tosima később visszaküldi a férfi lakásába Korekara Hirotót, aki ráakad a gondosan elrejtett feladóvevényre. Tosima így jut el Seattle-be, de későn érkezik, és Whitemantől csak LaFayette nevét sikerül megtudnia. Tosima Icsiro egy ügyetlen baleset révén összetalálkozik Lucia Palermóval, aki előző nap történetesen tanúja annak, hogyan talál új gazdára az okurimono. Tosima, miután a nő nyomára bukkan, megtudja tőle, hol találja a családi ereklyét. A tálért cserébe Leroy párbajra kényszeríti Tosima Icsirót, amiért az életével fizet, így az okurimono végül visszakerül eredeti tulajdonosához. Tosima Icsiro azzal, hogy az okurimonót visszavisz, és átadja testvérének, Izónak, lemond a család vezetéséről.

Szumijosi Nakamaro pontosan tudja, hogy a két család egyesítéséhez nem elegendő, ha a jelenlegi családfőt, Tosima Izót megöli, és az özvegyet feleségül veszi, hanem magával kell vinnie a Tosima ház tekintélyét jelképező okurimonót is. Nakamaro szándéka ugyanis az, hogy a házasság révén egyesítse a Szumijosi és Tosima klán erejét és vagyonát.

on – a családon belüli kötelezettségek rendszere, ilyen a gyermek szülő iránti kötelezettsége, konfuciánus gyökerekre vezethető vissza. Tosima Szakura egy gaidzsinhoz fűződő szerelmi viszonya sértette az ont.

onyigiri – rizsgombóc, amelybe apróra vágott lazacot, gombaféléket vagy más adalékot kevernek. Magában, de különböző szószokkal együtt is fogyasztják. A norilevélbe göngyölt vagy a szezámmaggal megszórt változata is igen népszerű.

ozeki – a szumó birkózók által elérhető második legmagasabb rang. Szaito Hirojuki számára az ozeki elérése annyit jelentett, hogy visszavonulhatott a versenyektől, életét a művészetnek szentelve, ennek ellenére elfogadta Tecuba felkérését, aki testőrként kívánta alkalmazni. Szaito Hirojuki ahelyett, hogy őrizte volna Tecuba lányát, udvarolni kezdett neki ezzel egyszerre hívva ki a zord atyja és a könyörtelen jogtanácsos haragját. Feltételezhetően a szakács gúnynevet viselő bérgyilkos végzett vele, aki feldarabolta, illetve szakszerűen feldolgozta az így létre hozott részeket.

rónin – a szó eredeti jelentése a földet elhagyó, zsoldosnak állt paraszt, a XVI. századtól azonban a gazdátlan szamurájt nevezték így. Napjainkban azokra a diákokra használják ezt a kifejezést, akiknek nem sikerült az egyetemi felvételijük, és a következő évi felvételi vizsgára készülnek.

samiszen – háromhúrú pengetős hangszer, lantféle, szólóban és zenekarban is játszanak rajta. A Ryukyu szigetekről került a XVI. században Japánba.

sikoku – középméretű japán kutyafajta, nevét Sikoku szigetéről kapta. Vadászkutya, de házőrzésre is alkalmas. Hűsége legendás, ugyanakkor igen ravasz.

sinai – a kendóban használt, bambuszból készült kard.

sinkanszen – japán gyorsvonat, átlagsebessége 280 km/óra.

sógun – a szeii tai sógun kifejezés eredetileg a barbárokat legyőző nagy hadvezért jelent. Később a katonai vezetőket hívták így. A XII. és a XIX. század között a sógunok voltak az ország teljhatalmú urai.

Alan Duchat egy rejtjeles üzenetében Ogivara Harukit sógunnak, Aszuharát pedig nindzsának nevezi. O’Brien válaszában a Tövismadarak című TV-sorozatra utal, amelyben Richard Chamberlain játszott az egyik főszerepet, aki a James Clavell A sógun című könyvéből készült TV-film szereplője is volt. A két sorozat a színész révén kötődik össze, és az asszociációs láncolat így jut el a sógun tisztségtől egy romantikus filmsorozatig.

suriken – dobócsillag, a nindzsák fegyvertárának egyik darabja. Fémből készült, három vagy több, mindkét oldalán élezett tüskével, illetve ággal rendelkező lapos tárgy. A végtagok lebénítására, sérülés okozására egyaránt alkalmas, gyors és hangtalan eszköz. A csillag ágaival a pengéknek köszönhetően súlyos sebeket ejthetünk a kiszemelt áldozaton.

szaké – vagyis rizsbor, japán nemzeti italnak számító alkoholtartalmú, kellemes aromájú ital. Finomítatlan változata 40 fokos, az általános kereskedelmi forgalomban levő italok 32 fokosak. Létezik külön a főzéshez használt édes változata is, a mirin. A szakét általában felmelegítve isszák. Eredetileg csak szakrális jelentőséggel bírt, mivel a császári udvarban, templomokban és szentélyekben főzték, így a köznép számára a fogyasztása tiltott volt. A szaké azonban ma már bárki – még ha gaidzsin is – számára elérhető. A japánok általánosságban véve nem nagyon bírják az alkoholt, számukra a szaké már egy erős ital, ezért is kedvelik jobban a sört, készüljön bár rizsből vagy bármi másból.

szakura – jelentése cseresznyevirág, összetett jelkép a japán kultúrában. Az ország nemzeti virága, ugyanakkor a törékeny szépség és a mulandóság jelképe. A szamurájok életét gyakran hasonlították a cseresznyevirághoz, vagyis a lehulló cseresznyevirághoz, mivel életük rövid, kiszolgáltatott, de halálukkal nemes célt szolgálnak, ahogyan a virág halálából a gyümölcs születése következik.
A japán cseresznyefa termése egyáltalán nem hasonlít a hazánkban ismeretes ropogós, zamatos gyümölcshöz, a növény inkább virágja, mint termése miatt kedvelt.

Tosima Szakura a törékeny szépség megtestesítője, akinek halála isteni szándékokat sejtet. Amikor a Tosima ház kertjének cseresznyefái nyár végén hirtelen virágba borulnak, Szumijosi Nakamaro okkal feltételezi, hogy mindez Tosima Szakura miatt történt, mivel a halott asszony kamivá változott.

szamuráj – vagyis busi, azaz katonanemes. A szó eredeti jelentése: akik szolgálnak. A szamurájok harcosok, akik egy nemes, a császár, később a sógun szolgálatában harcoltak. Szigorú neveltetést és kiképzést kaptak. Nemcsak kitartásuk, önfeláldozásuk, de túlzott büszkeségük és kegyetlenségük is legendás volt (a szamurájokról mintázta George Lucas a jedi-lovagokat, akiknek szintén a büszkeség volt az egyik fő „bűnük”). A korabeli források szerint, ha nem volt elítélt a közelben, de a szamuráj ki akarta próbálni új pengéjét, kiállt az út szélére, és levágta az első szembe jövő parasztot. Ugyanakkor gondolkodás nélkül a halálba rohant, ha ura úgy kívánta.

A szamurájok viselkedéskódexe a Hagakure, vallása a zen-buddizmus. A szamurájok rendjét Meidzsi császár hivatalosan feloszlatta, de eszménye a mai napig áthatja a japán szellemiséget.

A szamurájok képzésében a harcművészeteknek éppolyan fontosságot tulajdonítottak, mint a művészetek elsajátításának. Az ikebanakészítésben vagy versírásban éppannyira jeleskedtek, mint a kardforgatásban – bár ez a kifejezés a japán kardvívó technika esetén nem egészen helytálló, itt ugyanis az volt a cél, hogy a lehető leggyorsabban lefegyverezze és megölje ellenfelét; Bokuden Cukahara például az egyvágásos kardművészet mestere volt, ami annyit jelentett, hogy egyetlen vágással képes volt megállítani bárkit.

szan – megszólítás nemtől függetlenül minden felnőtt korú személyre.

szeppuku – rituális öngyilkosság, amit akkor köteles elkövetni valaki, ha az on vagy a giri kényszeríti erre. A szertartás szerint a szeppukut végző férfinak saját hasát kell felvágnia, a nőnek a nyaki ütőeret, de arra az eshetőségre, ha ez nem sikerült, a szeppukura készülő férfi megkéri az egyik barátját, hogy álljon mögötte, és vágja le a fejét, hogy ne maradjon szégyenben. Szeppukut kellett elkövetniük a meggyalázott asszonyoknak is.

Tosima Icsirónak kötelessége lett volna az okurimono visszaszerzése után szeppukut elkövetni, de nem tette meg. Tecuba Homani hasonló elvárásokban engedelmeskedve végzett magával, miután betegsége a végső stádiumba ért.

szumó – japán birkózás, gyökerei a VIII. századra nyúlnak vissza. Mai változata ötvözi a cselgáncs, az aikidó elemeit. A szumó birkózók szintén a szamurájok leszármazottainak vallják magukat. A szumó birkózókat nagy tisztelet és megbecsülés övezi Japánban, hiszen szigorú lelki és fizikai felkészülést megkövetelő sportról van szó. Tecuba Nanami ezért is fogadta el Szaito Hirojuki közeledését.

szusi – a legismertebb japán étel, amelyet főtt rizsből és nyers halfélékből, mint például lazacból, vajhalból, de akár tojásból és készítenek, vaszabival és vékony szeletekre vágott, ecetbe áztatott gyömbérrel tálalják (lehet halványsárgás vagy rózsaszínes színű). Leggyakrabban a norilevelekbe – tengeri algából készített lapokba – göngyölt változat látható, ez a maki.

Ogivara Haruki invitálja Sean O’Brient a Seattle-i szusibár nevű étterembe, ahol az ügynök megismerkedik a hagyományos és leginkább ismert szusifajtákkal: a maki-szusival és a nigiri-szusival, valamint a mellé tálalt gyömbérrel (gari) és vaszabival. O’Briennek a szusi csöppet sincs ellenére, a vaszabit pedig a rossz emlékek elűzésének céljából csak úgy önmagában fogyasztja el.

vakizasi – rövid pengéjű a szamurájok által használt kardfajta, a katana párja.

vaszabi – japán tormából készített csípős, jellegzetesen zöld színű massza.

Zero vadászgép – a II. világháború alatt bevetett japán, a Mitsubishi és a Nakajima cégek által gyártott vadászgéptípus. Az első modell 1939-ben került bevetésre, 1941 és 1942 között pedig verhetett volt. A háború vége felé a kamikazék is Zerókat használtak.
Zero vadászgép, japánul Zero-szen, Rei (0) – szen, vagyis Zero-harcos.

Az idősebb Tosima Icsiro egy Zero A6M2 pilótája volt, amely az utolsó ’43-as fejlesztésű széria volt.

Zero vadészgép

zori – fonott gyékényből, de általában inkább bőrből vagy műbőrrből készült lábbeli, formája és a pántok elhelyezkedése megegyezik a getával, de a talpa jóval vékonyabb.