Japán szimbólumok - Bonszai a balkonon h-k

Hagakure – a szamurájok kódexe. A szó jelentése: a levelek árnyékában. A szerző, Cunetomo Icsiro (1659-?) apja szamuráj volt, így ő maga is hadi pályára lépett, de mivel tehetséges volt az írás művészetében, írnokként szolgált. Ura halála után egy 1661-ben érvénybe lépett rendelet értelmében nem követhetett el szeppukut, ami korábban bevett szokás volt. Választhatott, hogy a nagyúr fiát szolgálja, vagy szerzetesként él tovább. Cunetomo a remeteség mellett döntött, de az 1710-es években felkereste egy Curamoto Tasiro nevű férfi, aki az Igazságot kereste. Cunetomo maga gyűjtötte össze a könyvben található anyagot, majd lediktálta a tanítványává vált Curamotónak. Miután a Hagakure elkészült – egyes források szerint 1716-ban –, Cunetomo megparancsolta tanítványának, hogy égesse el. Az eredeti kézirat így nem maradt fenn, de már akkor számos másolata létezett. A mű rövid adomák és elmélkedések füzére, ami útmutatást ad a szamurájok számára a kötelezettségek, a megfelelő viselkedésformák és a hűbérúr iránti feltétlen hűség tekintetében. A II. világháború után a szövetségesek mindent elkövettek, hogy betiltsák a könyvet, de ez a törekvés kudarcba fulladt.

„Rájöttem, hogy a busido a halálban gyökerezik” – a Hagakuréból származó mondatot a kamikazék is gyakran idézték.

haiku – japán versforma, klasszikus formája három sorból áll, a szótagszám 5–7–5. A szamurájok képzésében épp akkora gondot fordítottak a művészetek oktatására, mint a harci gyakorlatokra. A harc és a művészet a japán kultúrában szervesen összefonódott.

Az aikidót megalapító legendás Morihei Uesiba haikui és kalligráfiái közismertek. Szaito Hirojuki, a szumó birkózó, a nagy elődök nyomdokain haladva kezdett el haikukat írni, majd kalligráfiákat készíteni. Igen tehetségesnek bizonyult, a kiotói és a seattle-i Kagedo Galériában – erre invitálja Tagava Nancy May-t – is volt kiállítása. Azt fontolgatja, hogy saját iskolát alapít, amikor megismerkedik Tecuba Nanamival. A lány iránti szerelme és saját makacssága okozza vesztét.

A Jamato Szatoru mester házában őrzött három tusrajz egyikén is olvasható egy haiku, ez szolgál útmutatásként Tosima Icsiro számára. Jamato Szatoru a Fudzsit ábrázoló tusrajzot Icsirónak adományozza, így ez az egyetlen darab menekül meg a pusztulástól.

Hanami-fesztivál – a cseresznyevirágzáskor, általában áprilisban tartott ünnepség. A hanami szó jelentése a cseresznyevirágzás megtekintése (hana-virág mi-néz). Ez az egyik legjelentősebb ünnep Japánban, és ilyenkor a virágba borult parkokban különböző rendezvényeket tartanak, sőt, napjainkban külön virágnéző vonatjáratok is indulnak.

hasi - evőpálcika. Készülhet bambuszból, bármilyen fából, de akár elefántcsontból is. Nálunk az egyszer használatos, gyorséttermi változat a legelterjedtebb. Az evőpálcikák használata nem igényel különösebb szakértelmet, de van egy-két dolog, amiről nem árt, ha tudunk. Evésközben a pálcákat nem illik letenni, csak az erre a célra készített hasi-tartóba. Függőlegesen tartva ne nyújtunk a tálba, mert a halottaknak szánt áldozati ételbe rakják ily módon, és ez szerencsétlenséget hozhat a fejünkre. Használat után törjük ketté, nehogy egy gonosz szellem rátaláljon. A díszesebb, állandó használatra szánt evőpálcikákat lakkal fedték be, és tulajdonosa dobozban tartotta, illetve hordta magával.

haszukappu – kék mézbogyó, fagytűrő, édeskés-savanykás ízű, szilvához hasonlító termésű növény. Japán és Kínában egyaránt népszerű. Nyersen, de lekvárként is fogyasztható.

ikebana – vagyis kado (a virág útja), a XV. századból származó művészeti ág, úgy szokás fordítani, a virágrendezés művészete. A szó eredeti jelentése: életben tartott virág. Az ikebana a buddhista virágáldozat előkészítésének szertartására vezethető vissza, és ma már több mint 3000 iskolája létezik. A virágok, száraz növényi részek vagy egyéb tárgyak elrendezésekor nemcsak esztétikai, de filozófiai szempontok is érvényesülnek. Az ikebanakészítés egyfajta meditáció.

Icsiro – jelentése első, gyakori férfinév, jelentéséből adódóan az elsőszülött fiúnak szokás adni.

Izo – gyakori férfinév.

jakuza – a japán szervezett bűnözés katonája.

A jakuzák a róninoktól, vagyis a gazdátlan szamurájoktól származtatják magukat, de több legenda és elmélet is létezik eredetükre vonatkozólag. Nevük egy kártyajátékból ered, és azt jelenti: 8 9 3, és, mivel a szó maga a játék idegen eredetű, katakanával írandó: ヤクザ. Japánban öt nagy jakuza család működik.

A jakuza család szerkezetének legfontosabb fogalmai az ojabun (családfő), – az adminisztratív ágazat fentről lefelé – szaikó-komon (főtanácsos), singiin (jogi tanácsadó), kaikei (könyvelők), – tisztségek fentről lefelé – vakagasira és sateigasira (tisztek, a helyi családfők), kjódai (nagy testvér, idősebb katonák), satei (kis testvér).

A Szumijosi klán vezére Szomijosi Sokoku, Tosima Icsiro vakagasira tisztséget töltött be, Korekara Hiroto hivatalosan satei, de Icsiro szaikó-komonként tiszteli, holott ezt a tisztség sokkal inkább Tosima Izót illetné. A Tecuba klán vezére Tecuba Suko, Tagava, amikor bekerült a családba sateiként kezdte, jelenlegi pozíciója hivatalosan a singiin, ténylegesen a szaikó-komon betöltetlen helyét foglalta el. A jakuza családokra hivatalosan a gumi vagyis csoport megnevezést alkalmazzák. A Szumijosi létező jakuza család, de regényben szereplő karakterek fiktívek.

Az amerikai filmek (A jakuza, Fekete eső, Leszámolás Kis-Tokióban, Könnyező harcos) akárcsak a japán sajtó igen negatív képet festenek a jakuzákról. A SEGA által készített Ryu ga gotoku (Akár a sárkány – általában azonban Yakuzaként ismert) játéksorozatban némiképp heroikusabb, ugyanakkor sokkal emberibb karakterábrázolásokat láthatunk. A Japán készülő jakuza-filmek és -képregények egy részét azonban maguk a jakuzák pénzelik, hogy pozitívabb képet fessenek róluk a közvélemény számára.

A jakuzák között is akadnak nők, akik éppolyan keményen helytállnak, mint a férfiak. A fürdők, éttermek, szórakozóhelyek bejáratánál látható jelzés, ami egy tetovált felsőtestet ábrázol négyzetben pirossal áthúzva, annyit jelent, hogy a helyiségbe jakuzáknak tilos a belépés.

A jakuza becsületkódex szerint, ha valaki hibát követ el – például megsérti feljebbvalóját vagy elmulasztja teljesíteni a kötelességét –, azzal vezekel, hogy levágja a saját kisujját, ez a bocsánatkérés aktusa. Tecuba joggal várta el, hogy Tagava ilyen módon gyakorol bűnbánatot, amiért nem tudta kordában tartani Tosima Icsirót, mégis létezik egy eddig még nem ismert indok, ami az ügyvédet mentesíti a hagyományok alól – ez a későbbiekben ki is derül.

Fontos megjegyezni, hogy Japánban a bűnözők, így a jakuzák is, tisztelik a rendőrséget, udvariasak és amennyire lehet segítőkészek, ez persze nem jelenti azt, hogy feladják a saját társukat, de ha szükséges, és a helyzet úgy kívánja, mindig akad valaki, aki bűnösnek vallja magát a viszonylagos „béke” érdekében. Természetesen az önjelölt elkövető a börtönből visszatérve automatikusan magasabb pozícióba kerül.

Számos – európai szemmel – ellentmondást hordoz a jakuza mentalitás, ennek egyik legérdekesebb példája, hogy a II. világháború után a Megszálló Erőkkel szemben az ellenállás magját éppen ők alkották a hagyományos japán értékeket védve a beáramló nyugati szokásokkal szemben.

Marc Dacascos Az amerikai szamurájban egy jakuzát alakít nagy átéléssel és sok levágott testrésszel

A kép forrása:

http://www.cinema.de/bilder/ninja-fighter,1317034.html

Jositosi Cukioka (1839-1892) – főként kísértetképeket festő művész, aki a XIX. század végén vált igazán népszerűvé. Egyik legismertebb fametszete a himlődémonokat elűző Tametomót ábrázolja. Az okurimono külső oldalán is hasonló jelenet látható, bár ott ellenfélként csak egy démont ábrázoltak.

jukata – a kimonó béleletlen, könnyű változata, főként nyári viselet.

kami – a sintó isten vagy istennő megnevezése. A sintó vallás szerint a világban mindenütt kamik rejtőznek.

Tosima Icsiro azért azonosítja Lucia Palermót egy kamival, mert a férfi démonjai már azoktól a dolgoktól is félnek, amiket a nő csak megérintett. Aszuhara Kaiit is kegyeibe fogadja egy kami a sintó szentélyben, így bukkan a gaidzsin nyomára, akivel végeznie kell. Szakura, aki a halála után a Tosima házban marad, a ház békéjét őrző kamivá változik, ennek jeleként borulnak virágba a kert cseresznyefái. Szumijosi Nakamaro, aki általánosságban véve igen gyakorlatias ember, a cseresznyevirágok láttán rögtön megérti, hogy mi történt, hiszen nem lehet véletlen, hogy a Szakura nevet viselő halott asszony kertjében nyár végén is cseresznyeszirmok táncolnak a szélben.

kamikaze – a szó jelentése: isteni szél. A fogalom jóval korábbról ered, de a II. világháború alatt azokat az önkéntes pilótákat hívták így, akik életük feláldozásával pusztítottak el egy ellenséges célpontot. Robbanóanyaggal felszerelve nekiütköztek egy másik gépnek, vagy becsapódtak egy anyahajóba. A közhiedelemmel ellentétben nem válhatott bárki kamikazévá, főként olyanokat választottak, akiknek nem volt családjuk.

Kuvahara Jaszuo – Gordon T. Allred Kamikaze című a japán szerző életrajzán alapuló regénye némi betekintést nyújt ebbe az időszakba, de sajnos eléggé érződik a mű stílusán a nyugati szemlélet, és igyekszik negatív képet festeni a japán pilótákról, mivel azonban elég kevés az ehhez hasonló magyar nyelvű irodalom, érdemes elolvasni (Zrínyi Kiadó, Bp., 1988).

kandzsi – A szó jelentése Han-kori (japánul ejtve Kan) írásjel, ami arra utal, hogy a japánok ezeket az írásjeleket a kínaiaktól vették át. A kandzsi az V. században került a mai Japán területére koreai közvetítéssel. Régebben öt-hatezer kandzsi volt használatban, napjainkban a II. világháborút követő írásreformnak köszönhetően azonban már csak kevesebb mint kétezer. Ötszáz kandzsi ismeretében már lehet újságot olvasni.

karaoke – a szóösszetétel a kara (üres) és okeszutora (zenekar) szavakból keletkezett, arra utal, hogy az adott zeneszámot énekes nélkül vették fel. Az 1960-as években jelent meg először, és Japánban igen népszerű szórakozás. A japán karaokebárokban a munka után pihenni vágyó férfiakat hostessek szórakoztatják, és élőzenekar vagy DVD-lejátszó kíséri az énekeseket. Ma már bárki vehet karaoke-DVD-t is, hogy otthon vagy baráti társaságban szórakozhasson.

katakana – szögletes, hegyes írásjeleket alkalmazó szótagírás, ami első sorban az idegen eredetű jövevényszavak és nevek leírására szolgál, de kiemelésre is használható. Összesen 46 szótagjegyből és egyéb mellékjelekből áll.

katana – hosszú pengéjű kardfajta, a szamurájok használták közelharcban, párja a rövidebb pengéjű vakizasi.

A Jamato Szatoru mester által készített kardpár jelentősége éppen abban rejlik, hogy a pengéket megszégyenítették, Szatoru ezért hagyta őket az üres házban. Tosima Icsiro ezt tévesen úgy értelmezte, hogy most már kötelessége elégtételt venni a mestert ért sérelemért, magához venni a pengéket, hogy a rágalmazó vérével tisztítsa meg azokat. Szatoru mester, hogy véget vessen a pengék okozta pusztításnak, beolvasztja azokat, hogy fizikai és szellemi is síkon megtisztuljanak.

kendó – a kétkezes kard forgatásának művészete. A XVIII. század óta a küzdő felek védőöltözékben és bambuszból készült gyakorlókarddal edzenek. 1945-ben a szövetségesek által vezetett megszálló hatóság betiltotta, de pár éven belül kénytelen volt ezt a döntést visszavonni. Népszerűségét az is bizonyítja, hogy 1952 óta már a középiskolákban is tanítják.

A két Tosima testvér gyermekkora óta gyakorolja a kendót. Az idősebb testvér számára nem a győzelem volt a fontos, hanem az, hogy a küzdelmet saját akarata szerint tudja irányítani. Így gyakran még azt is el tudta hitetni öccsével, hogy Izónak sikerült fölé kerekednie. Izo számára a győzelem volt a cél, Icsirónak maga a küzdelem.

kick-box – az 1970-es években alapított amerikai küzdősport. A japán eredetű karate, a koreai teakwondo, a kínai kungfu, a thai muay-thai, illetve a hagyományos boksz elemeit ötvöző harcművészet. A kick-box jellegzetesen amerikai sportág, a küzdelem célja a győzelem, éppen ezért versenyközpontú. A sport népszerűségét a Kickboxer című mozifilmek hozták meg igazán. Az első részben Jean-Claude Van Damme, a következő háromban Sasha Mitchell, az utolsóban pedig Marc Dacascos (Double Dragon, Amerikai szamuráj, Könnyező harcos, Farkasok szövetsége) játszotta a főszerepet.

kígyó – a sintó mitológiában az ámítás, csalás szimbóluma. A legendák nagy részében általában gonosz tulajdonságait ábrázolják. Elbűvöli, elcsábítja az embereket, kéjes vágyakat ébreszt bennük. De létezik egy legenda a hálás kígyóról, aki megjutalmazza megmentőjét.

Tosima Icsirót vad természete és kiismerhetetlensége teszi hasonlatossá egy kígyóhoz. A tetováló mester is kígyóként ábrázolja, mint ahogy Szatoru mestertől is kígyóval díszített tőrt kap ajándékba. Icsiro története azonban inkább hasonlít a hálás kígyó történetéhez, mint a legendák gonosz csábítójához. Mint utóbb kiderül, a Leroy házból elhozott katana cubája is egy kígyót ábrázol, ami valójában arra utal, hogy ez a fegyver tökéletesen összeillik Tosima Icsiro természetével, a penge és a harcos összhangban van egymással.

Tosima Icsiro tetoválása egy kiszáradt fa ágára feltekeredett, rémült kígyót ábrázol, valamint egy bézs krizantémokkal díszített kimonót viselő női kamit. Aszuhara Kaii hátán pedig a fiatal, éppen meditáló Buddha látható, aki fölé egy kobra, Mucsalinda, a kígyókirály – akit gyakran ábrázolnak többfejű kígyóként – tornyosul, hogy megvédje a férfit a hirtelen eleredt esőtől.

kimonó – hagyományos japán öltözék, amit egy vastag övvel (obival) rögzítenek. A szó eredeti jelentése ruha. A ma kimonónak nevezett ruhadarab a XVI. századból ered. Létezik egészen egyszerű, de egy kézzel festett, selyemből készült darab ára igen magas.

Tosima Icsiro álmában a kami egy krizantémokkal díszített kimonót visel, pontosan olyat, amilyet a hátára tetovált női alak. A minta azonossága más hasonlóságokat is sejtet.

kirabijaka – vagyis japánul meleg; a fogalomnak létezik az angolból átvett változata is: a géj (gay). A homoszexualitás a japán kultúrában folyamatosan jelen volt, nemcsak a nőket megjelenítő színészek révén, de a szamurájok között sem volt ismeretlen – Osima Nagisa filmje, a Tabu éppen ezt a témát dolgozza fel. Hivatalosan a társadalom elítéli, de a hétköznapokban az emberek sokkal toleránsabbak. Napjainkban sem közösítenek ki senkit azért, mert szeretőként egy fiatal férfit tart. Nyíltan vállalni a homoszexualitást viszont Japánban is elítélendő.

kjóiku mama – Japánban a középosztálybeli diákok között a jó iskolai eredmények elérésért és az egyetemre jutásért igen nagy a verseny. A diákok nagy része éppolyan elszántan és önsanyargató módon tanul gyermekkorában, mint ahogyan szülei dolgoznak. A gyermekeket végletekig hajtó és tanulásra kényszerítő anyákat nevezik kjóiku mamának, „tanulás”-, „magolásmamának”. Vannak olyan anyák, akik a végkimerülésig vagy egészen az öngyilkosságig hajszolják saját gyermeküket a jobb eredményért, teljesen megfosztva őket a pihenéstől és szórakozástól.

krizantém – japánul kiku. Az európai kultúrával ellentétben Japánban a krizantém nem a halál, hanem a hosszú élet jelképe. Ez a virág a császári család szimbóluma is.

A jakuza tetoválások esetében azonban más jelentése van. Egy-egy tetovált krizantémfej valójában egy-egy meggyilkolt áldozatot jelöl.

A Tosima Icsiro álmában megjelenő kami és Lucia alakjához egyaránt kötődik a krizantém. A kami krizantémokkal díszített kimonót visel, Icsiro Luciának is krizantémokat hozat. A Luciának küldött japán juhar cserepét is krizantémok díszítik.

kun –  tinédzserkorú fiúk vagy idősebbek esetén a fiatalabb korú megszólítására alkalmazható.