Japán szimbólumok - Bonszai a balkonon: a-g

adzuki bab – Japánban igen közkedvelt növény, vörös szójababnak is szokás nevezni. Jellegzetes édeskés íze van, levest, pástétomot és tölteléket készítenek belőle.

bonszai – törpefa, amelyet a gyökerek és az ágak rendszeres visszanyírásával alakítanak. A szó jelentése: bon - tálká(ban) szai - nevelt (növény).

Gyakran azonosítják Japánt a bonszaijal, pontosabban a bonszai készítésével, mert olyan tulajdonságokat képvisel, amelyeket a nyugati civilizáció a Felkelő Nap országához társít. Ilyen a türelem, a céltudatosság, az önuralom, a tökéletességre való törekvés.

A második részben két japán juhar bonszai szerepel. Az első, amelyet Ralph Stevenson Tosima Szakurától kapott, ez került az okurimonóba, és végül a kerti pavilonba Szakura fényképe mellé. Így a kör mintegy bezárul, mert a Szakurától származó ajándék visszakerül az adományozóhoz. Miu, miután értesül Szumijosi Sokoku haláláról, az indulattól elvakultan nekilát letépkedni a japán juhar leveleit. A másodikat Tosima Icsiro küldi Lucia Palermónak, hogy tudassa vele, életben van, és vissza fog jönni érte. Lucia a bonszait Icsirónak nevezi el. Aszuhara Kaii támadása után a kis Icsiro elkerül Sasha Dimitrov lakásába. Lucia, mielőtt elutazna Seattle-ből, John Taylorra bízza a japán juhart.

boogu – az a páncélzat, amit a kendóban küzdő felek viselnek.

busido – vagyis a harcos útja (a busi szó jelentése harcos, a do pedig út, mint életút, a mód, ahogyan élned kell). A busido tartalmazza a szamurájra vonatkozó kötelességek és elvárások összességét. A busido a XII. századra vezethető vissza, de első írásos változata a XVIII. század elején lejegyzett Hagakure.

cuba – ovális alakú hárító vas, amelyet a penge végére helyeznek, és a markolattal rögzítenek. Lehet teljesen tömör vagy – a díszítő motívumtól függően – lyukacsos.

cukimono – ártó szellem.

Miút, Tosima Izo feleségét hatalomvágya tette egy cukimonóhoz hasonlóvá, aki Izót használja fel arra, hogy akaratát beteljesítse. Miu teljes lényét áthatja és uralja ez az érzés.

curu – vagyis daru, a hosszú élet szimbóluma, a népi hagyomány szerint szerencsét hoz.

A mondás szerint, amit Ogivara Haruki is idéz, a daru ezer évig él. Sean O’Brien azonban ennek az ellenkezőjéről van meggyőződve, hiszen a papír curu elajándékozását követően az első tulajdonos meghalt, a második életveszélybe került, őt magát pedig, akinek jelenleg ez a madár a zsebében rejtőzik, meglőtték.

daifuku – az Edo-kortól népszerű édesség. Párolt, pépesített rizsből készült tésztából és babkrémből állítják össze. Általában teához fogyasztják. A rizstészta elkészítés igen hosszadalmas művelet, hagyományos módon több órába is telhet, ez mikrohullámú sütővel valamivel kevesebb.

dodzsó – edzőterem, küzdő tér. Alan Duchat a Kiszáradt kaktusz című fejezetben a dodzsó említésével arra célzott, hogy az áldozat feltételezhetően egy szumó birkózó.

Fudzsi szan – a japánok a Fudzsi hegy iránti tiszteletüket fejezik ki ezzel a megszólítással.

Oszaka és Fudzsi távolsága légvonalban több mint 400 km. A fiatal Tosima Icsiro nem mérte fel a rá váró út hosszúságát, mivel biztos volt abban, hogy eléri a kitűzött célt. Ennek az útnak köszönheti, hogy találkozott Jamato Szatoru kardkészítő mesterrel. Az okurimono visszaszerzése után Tosima Icsiro Szatoru mesternél keres választ a benne kavargó kérdésekre, majd azt az útmutatást kapja, hogy keresse fel Fudzsi szant, mert ott megtalálja, amit keres. Bár Tosima Icsirónak a szent zarándokutat félbe kell hagynia, Szatoru mester tanácsa mégiscsak igaznak bizonyul.

Fudzsi szan

A kép forrása:

http://www.now-zen.com/blog/2010/04/fuji-san/

gaidzsin – idegen (udvarias változatban: gaigokudzsin vagyis idegen ország/ból való/ ember). A japán társadalom még napjainkban is elég zárt, a lakosság 2%-a „gaidzsin”, és a hagyomány, hogy japán férfi japán nővel lépjen házasságra, még ma is meghatározó. Gaidzsinnak neveznek minden nem japán származású személyt.

geiko – a gésa kevésbé ismert, Kiotóban használt névváltozata. A Tecuba család Kiotóból származik, ezért ezt a megnevezést használják.

gésa – művészetekkel szórakoztató személy. A fogalom a XVII. századra vezethető vissza. A gésák kitűnő nevelést kapnak a művészetek és az irodalom terén. Jó társalkodók, de kiváló táncosok is. Jellegzetes arcfestésük, parókájuk és viseletük azonnal felismerhetővé teszi őket, bár manapság egyre kevesebb gésa működik. A gésaképzés igen szigorú, és gyakori, hogy egy-egy hölgy később előkelő férfiak, diplomaták, üzletemberek tiszteletre méltó felesége lesz.

Azt kevesen tudják azonban, hogy korábban – és meglehet napjainkban is – voltak, illetve vannak férfigésák, róluk azonban nem írtak a nyugati utazók, és a romantikus regények lapjain sem szerepelnek.

Aszuhara Kaii gúnyneve a gésa – bár sokan úgy tartják, nem csupán „szórakoztató” társaságot nyújt a munkaadójának –, ami sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint azt valaha gondolta. Aszuhara hagyományos gésaöltözékben és –sminkben jut az ojabun közelébe, és ebben az álruhában sikerül végeznie a férfival. Tosima Szakura álmában is egy gésababa jelenik meg, aki a kislány védelmére kel, és megöli a kegyetlen apát. Szakurának később sikerül megfejtenie a különös álmot.

geta – saru formájú, nem telitalpú lábbeli, amely vastag fatalpból és két keskeny pántból áll, eredete az i. e. 300 körüli időszakra nyúlik vissza. A gésák öltözékének egyik tartozéka, a japán népviselet része, főleg jukatához viselik.

giri – a japán gondolkodást alapjában véve a kötelezettségek bonyolult rendszere szabályozza. Kívülállók számára ez kissé nehezen érthető, és mivel sehol sem létezik pontos leírása, csak sejteni lehet, hogy milyen részekből tevődik össze. Az egyik legfontosabb kötelezettség a giri, amit a társadalom felé kell teljesíteni. Ilyen például a császár iránti hűség vagy a néven esett sérelem megtorlása.

Tosima Icsiro számára az okurimono elvesztése a girin esett csorba, amit helyre kell hoznia. Vissza kell szereznie az okurimonót, és mivel már nem volt méltó a családi ereklye őrzésére, az életét is fel kell ajánlania. Tosima Icsiro a család hatalmát jelképező tárgyat visszaszerezte ugyan, és visszavitte a Tosima házba, de nem végzett magával, vagyis nem engedelmeskedett a törvényeknek, ezért Szumijosi halottnak nyilvánította a család számára, főként, mert ő maga szándékozott gondoskodni Tosima Icsiro meggyilkolásáról.

go játék – japán táblajáték. Véletlen egybeesés, vagy nem is annyira véletlen, hogy az angol „go” (megy) ige és a táblajáték neve megegyezik. Tosima Icsiro így üzen Hirotónak, hogy utazzon utána Seattle-be.