adzuki bab – Japánban igen közkedvelt növény, vörös szójababnak is szokás nevezni.
Jellegzetes édeskés íze van, levest, pástétomot és tölteléket készítenek
belőle.
bonszai – törpefa, amelyet a gyökerek és az ágak rendszeres visszanyírásával
alakítanak. A szó jelentése: bon - tálká(ban) szai - nevelt (növény).
Gyakran
azonosítják Japánt a bonszaijal, pontosabban a bonszai készítésével, mert olyan
tulajdonságokat képvisel, amelyeket a nyugati civilizáció a Felkelő Nap
országához társít. Ilyen a türelem, a céltudatosság, az önuralom, a tökéletességre
való törekvés.
A második
részben két japán juhar bonszai szerepel. Az első, amelyet Ralph Stevenson Tosima
Szakurától kapott, ez került az okurimonóba, és végül a kerti pavilonba Szakura
fényképe mellé. Így a kör mintegy bezárul, mert a Szakurától származó ajándék
visszakerül az adományozóhoz. Miu, miután értesül Szumijosi Sokoku haláláról,
az indulattól elvakultan nekilát letépkedni a japán juhar leveleit. A másodikat
Tosima Icsiro küldi Lucia Palermónak, hogy tudassa vele, életben van, és vissza
fog jönni érte. Lucia a bonszait Icsirónak nevezi el. Aszuhara Kaii támadása
után a kis Icsiro elkerül Sasha Dimitrov lakásába. Lucia, mielőtt elutazna Seattle-ből,
John Taylorra bízza a japán juhart.
boogu – az a páncélzat, amit a kendóban küzdő felek viselnek.
busido – vagyis a harcos útja (a busi szó jelentése harcos, a do pedig út, mint
életút, a mód, ahogyan élned kell). A busido tartalmazza a szamurájra vonatkozó
kötelességek és elvárások összességét. A busido a XII. századra vezethető
vissza, de első írásos változata a XVIII. század elején lejegyzett Hagakure.
cuba – ovális alakú hárító vas, amelyet a penge végére helyeznek, és a
markolattal rögzítenek. Lehet teljesen tömör vagy – a díszítő motívumtól
függően – lyukacsos.
cukimono – ártó szellem.
Miút, Tosima
Izo feleségét hatalomvágya tette egy cukimonóhoz hasonlóvá, aki Izót használja
fel arra, hogy akaratát beteljesítse. Miu teljes lényét áthatja és uralja ez az
érzés.
curu – vagyis daru, a hosszú élet szimbóluma, a népi hagyomány szerint
szerencsét hoz.
A mondás
szerint, amit Ogivara Haruki is idéz, a daru ezer évig él. Sean O’Brien azonban
ennek az ellenkezőjéről van meggyőződve, hiszen a papír curu elajándékozását
követően az első tulajdonos meghalt, a második életveszélybe került, őt magát
pedig, akinek jelenleg ez a madár a zsebében rejtőzik, meglőtték.
daifuku – az Edo-kortól népszerű édesség. Párolt, pépesített rizsből készült
tésztából és babkrémből állítják össze. Általában teához fogyasztják. A
rizstészta elkészítés igen hosszadalmas művelet, hagyományos módon több órába
is telhet, ez mikrohullámú sütővel valamivel kevesebb.
dodzsó – edzőterem, küzdő tér. Alan Duchat a Kiszáradt kaktusz című fejezetben
a dodzsó említésével arra célzott, hogy az áldozat feltételezhetően egy szumó
birkózó.
Fudzsi szan – a japánok a Fudzsi hegy iránti tiszteletüket fejezik
ki ezzel a megszólítással.
Oszaka és
Fudzsi távolsága légvonalban több mint 400 km. A fiatal Tosima Icsiro nem mérte
fel a rá váró út hosszúságát, mivel biztos volt abban, hogy eléri a kitűzött
célt. Ennek az útnak köszönheti, hogy találkozott Jamato Szatoru kardkészítő
mesterrel. Az okurimono visszaszerzése után Tosima Icsiro Szatoru mesternél
keres választ a benne kavargó kérdésekre, majd azt az útmutatást kapja, hogy
keresse fel Fudzsi szant, mert ott megtalálja, amit keres. Bár Tosima Icsirónak
a szent zarándokutat félbe kell hagynia, Szatoru mester tanácsa mégiscsak
igaznak bizonyul.
Fudzsi szan
A kép forrása:
http://www.now-zen.com/blog/2010/04/fuji-san/
gaidzsin – idegen (udvarias változatban: gaigokudzsin vagyis idegen ország/ból
való/ ember). A japán társadalom még napjainkban is elég zárt, a lakosság 2%-a „gaidzsin”,
és a hagyomány, hogy japán férfi japán nővel lépjen házasságra, még ma is
meghatározó. Gaidzsinnak neveznek minden nem japán származású személyt.
geiko – a gésa kevésbé ismert, Kiotóban használt névváltozata. A Tecuba család
Kiotóból származik, ezért ezt a megnevezést használják.
gésa – művészetekkel szórakoztató személy. A fogalom a XVII. századra
vezethető vissza. A gésák kitűnő nevelést kapnak a művészetek és az irodalom
terén. Jó társalkodók, de kiváló táncosok is. Jellegzetes arcfestésük,
parókájuk és viseletük azonnal felismerhetővé teszi őket, bár manapság egyre
kevesebb gésa működik. A gésaképzés igen szigorú, és gyakori, hogy egy-egy
hölgy később előkelő férfiak, diplomaták, üzletemberek tiszteletre méltó
felesége lesz.
Azt kevesen
tudják azonban, hogy korábban – és meglehet napjainkban is – voltak, illetve
vannak férfigésák, róluk azonban nem írtak a nyugati utazók, és a romantikus regények
lapjain sem szerepelnek.
Aszuhara Kaii
gúnyneve a gésa – bár sokan úgy tartják, nem csupán „szórakoztató” társaságot
nyújt a munkaadójának –, ami sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint azt valaha
gondolta. Aszuhara hagyományos gésaöltözékben és –sminkben jut az ojabun
közelébe, és ebben az álruhában sikerül végeznie a férfival. Tosima Szakura
álmában is egy gésababa jelenik meg, aki a kislány védelmére kel, és megöli a
kegyetlen apát. Szakurának később sikerül megfejtenie a különös álmot.
geta – saru formájú, nem telitalpú lábbeli, amely vastag fatalpból és két
keskeny pántból áll, eredete az i. e. 300 körüli időszakra nyúlik vissza. A
gésák öltözékének egyik tartozéka, a japán népviselet része, főleg jukatához viselik.
giri – a japán gondolkodást alapjában véve a kötelezettségek bonyolult
rendszere szabályozza. Kívülállók számára ez kissé nehezen érthető, és mivel
sehol sem létezik pontos leírása, csak sejteni lehet, hogy milyen részekből
tevődik össze. Az egyik legfontosabb kötelezettség a giri, amit a társadalom
felé kell teljesíteni. Ilyen például a császár iránti hűség vagy a néven esett
sérelem megtorlása.
Tosima Icsiro
számára az okurimono elvesztése a girin esett csorba, amit helyre kell hoznia.
Vissza kell szereznie az okurimonót, és mivel már nem volt méltó a családi ereklye
őrzésére, az életét is fel kell ajánlania. Tosima Icsiro a család hatalmát
jelképező tárgyat visszaszerezte ugyan, és visszavitte a Tosima házba, de nem
végzett magával, vagyis nem engedelmeskedett a törvényeknek, ezért Szumijosi
halottnak nyilvánította a család számára, főként, mert ő maga szándékozott
gondoskodni Tosima Icsiro meggyilkolásáról.
go játék – japán táblajáték. Véletlen egybeesés, vagy nem is annyira véletlen,
hogy az angol „go” (megy) ige és a táblajáték neve megegyezik. Tosima Icsiro
így üzen Hirotónak, hogy utazzon utána Seattle-be.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése