Sokan azt állítják, hogy a nyomtatott könyv végnapjait éli, de ennek megcáfolására elég, ha szét nézünk egy-egy tömegközlekedési járművön, ahol általában jóval több könyvet, mint e-book olvasót látni. Ha beszállok egy metrókocsiba, igyekszem megfigyelni, ki mit olvas. Néha szembe találkozom saját kedvenceimmel, de megesik, hogy felcsípek egy jó tippet. Erre a könyvre is úgy akadtam rá, hogy a mellettem ülő olvasta.
Magyar borító a 2007-es kiadáshoz
Jörg von Ulthmann német szerző, mint az alcím is mutatja, arra vállalkozott, hogy bepillantást nyújtson a gyilkosságok kultúrtörténetébe, és a bűn és bűnüldözés, a kriminológia és krimiirodalom rövid kivonatát nyújtsa. Felvonultat pár jól ismert és néhány kevésbé népszerű példát, érinti a bűnüldözés fontosabb alakjait és elméleteit csak úgy, mint a népszerű regény-, film- és sorozathősöket Auguste Dupintől Hannibal Lecterig. Ezt a nem túl terjedelmes, közérthetően íródott könyvet minden krimirajongónak érdemes végigolvasni, mondhatni alapmű, még ha itt-ott kissé hiányos is.
A szerző olykor sokat időzik számára fontos, de az olvasó számára kevésbé érdekes eseményeknél vagy személyeknél, míg máskor pár mondatban lerendez egy témát, aminél bővebb kifejtést is várhatnánk. Talán kissé részrehajló vagyok, hogy zokon veszem, Columbo hadnagy mindössze hat sort kapott - az sem volt túl eredeti -, és Philip Marlowe sem járt sokkal jobban - de ez nyilván ízlés kérdése. Az viszont már elgondolkodtató, hogy a német sorozatokat, melyeket olyan szépen csokorba szedett - bár nem a maguk teljességében -, miért is nem rendszerezte ugyanolyan precizitással, mint a korábbi alkotások. Legalább annyit elvártunk volna, hogy a Derrick és Az öreg - mindkettő lassan csordogáló történettel és konzervatív értékrenddel dolgozik - és az újhullámos Tetthely valamilyen szinten összehasonlításra kerüljön, nem is szólva a jóval lightosabb Két férfi egy eset-típusú szériákról. És egyetlen apró tévedésre is felhívnám a figyelmet, a 102. oldalon: a Sunset Boulevard filmváltozatával (1950) kapcsolatban a női főszerepet Gloria Swanson játszotta és nem Glenn Close, aki jó negyven évvel később a musicalben alakította Norma Desmondot. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Jodie Foster által alakított karakter A bárányok hallgatnakban nem kezdő rendőrnő, hanem FBI-ügynök palánta, aki még Quanticóba jár - egy újabb hiba pont.
Ulthmann 1997-ben megjelent másik könyve
Ezen apró szépség hibák ellenére ajánlom mindenki figyelmébe Jörg von Ulthmann Gyilkosok és detektívek könyvét, amiből számos ismeretet és jó pár olvasási tippet is meríthetünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése