Elöljáróban annyit, hogy egy környezetvédelmi pályázatra készült Ne szemetelj! témakörben, sajátos szemszögből, talán kevésbé szájbarágósan és kevésbé nyuszikásan. Mivel nem nyert és újra sem játszhat, közzéteszem. Íme!
A kép forrása:
http://svajcisapka.blogspot.com/2016/05/ne-szemetelj.html
Ez volt az utolsó korty energiaital, a
piros dobozos. Mindig ezt itta, mert Bruce Willis reklámozta, az pedig kemény
csávó. Szabó Béci összegyűrte a dobozt, csak úgy lazán, végül egy hanyag
mozdulattal a szemetes mellé hajította.
– Fiatalember, szedje fel! – kiáltott rá
utánozhatatlan, a sztratoszféráig elhatoló hangján Szűcsné, a lakók réme.
Egykor köjálos, jelenlegi minőségében a közös képviselő anyósa.
Béci flegmán végigmérte az öreglányt.
„Ki vagy te, nyanya?”
Omega órájára pillantott – James Bond-dizájn
–, itt az idő. Béci ügyet sem vetve a vénség kántálására, beszállt a BMW-be és
elfordította a slusszkulcsot. Hogy miből élt és miből futotta erre a pöpec
verdára? Nem nagy talány. Olykor elvitt ezt-azt ennek-annak, mint Jason Statham.
Ezzel a szöveggel kábította a csajokat, ha kérdezték – persze nekik arról sosem
mesélt, hogy rendszeresen viszi a főnök anyósát pedikűröshöz. Délután viszont
egy kényes csomagot kellett volna leszállítania, amit a Móriczon adnak át fél óra
múlva. Ennyi idő alatt simán odaér.
Béci persze nem aggódott, mert határozottan
sikerszériát futott. Délelőtt végigszáguldott a Soroksárin a buszsávban, két
vidéki járatot és egy 23-ast kevert le, a Közvágóhídnál meg sikerült bevágódnia
egy mentőautó elé. Na, ki az élet császára? Béci!
Lassan csorgott lefelé a Bartókon, néha
unalmában oldalra fordult, a járdán sétálókat figyelte, főként a dögös csajokat.
Minél kevesebb ruha, annál kellemesebb látvány!
Hé! Várjunk csak!
Béci önkéntelenül is a fékre lépett.
Tőle pár méterre ugyanis éppen akkor vett át egy fémtáskát egy fekete, sport Mazdában
ülő alak. Az hagyján! De attól a fazontól, aki éppen Bécire várt.
Az a tetű Kassai! Hogy rohadna meg! Hát
nem lenyúlta Béci melóját?
Nehezen, de Béci tudta tartani a tempót,
és követte a Mazdát végig a Bartókon, át a Szabadság hídon egészen a Kálvinig.
Semmi kétség! Az a tetű valahogy kiszimatolta a dolgot, és Béci orra elől
csaklizta el a cuccot. Ha ezt a főnök megtudja, hát nem lesz túl boldog. Bécinek
nehéz lesz kimagyarázni, ami történt. A Mazda eközben rákanyarodott az Üllőire.
Béci pontosan tudta, mi a végállomás, hogy a fémtáska a Corvin Plaza
parkolójában cserél majd gazdát. Könnyű meló, nagy lóvé lett volna.
Kassai, ez a kis görény, kiszállt a
kocsiból. Vékony, akár egy táncos lány, nem olyan férfiasan kigyúrt, mint Béci.
Mindig valami zakó volt rajta, ezért úgy nézett ki, mint egy kezdő jogász. Béci
kissé előrehajolt, hogy jobban lásson. Pár másodperccel később kiderült,
teljesen feleslegesen erőlködött, mert a táskát Szása vette át, egy
százkilencven magas hústorony. Béci visszahúzta a fejét és hátradőlt, hogy
árnyékban maradjon. Szása ha esetleg meglátja, téves következtetést vonhatna
le, és akkor Béci az intenzíven töltheti a hét hátralevő részét.
Szerencsére Szása a terepjáróján gyorsan
továbbhajtott, és Béci elérkezettnek látta az időt, hogy revansot vegyen.
Bevágott a Mazda mögé, beszorítva ezzel a hátsófal és a parkoló autók közé,
aztán kipattant. Kassai csak állt némán, nem látszott rajta, hogy különösebben
megijedt volna.
– Tartozol nekem, féreg! – indult neki
Béci, fenyegetően a másik fölé tornyosulva.
– Neked nem szóltak? A főnök megkért,
hogy intézzem el a dolgot, ha nem érsz rá – vágta rá flegmán Kassai.
Béci egy szavát se hitte, viszont már
bánta, hogy a fatestápolót a csomagtartóban hagyta.
– Te kis buzi! – villant meg a
tekintete, lépett egyet, majd váratlanul elvágódott, feje nagyot koppant a
betonon.
Fogalma sem volt, mi a franc történt. Olyan
volt az egész, mint egy fles: ott volt, de még se. Mindenféle alakok rohangáltak
körülötte, aztán pirosba öltözött fazonok kezdték tapogatni.
– Miii tööörtééént? – kérdezte az egyik elfolyó
hangon.
Kassai szája mozogni kezdett.
– Meeegcsúúúszooott. – Majd oldalra
mutatott, az egyik autó alá.
Béci ösztönös kíváncsiságtól vezérelve
arra fordult.
Hát nem egy rohadt üdítős doboz volt az?
Rendesen behorpadt a súlya alatt, de az ördögfej kajánul vigyorgott Bécire.