Volker Kutscher: Csendes halál - Babylon Berlin

Kutscher második Rath-regénye a Csendes halál, ami hivatalos források szerint a Babylon Berlin tv-sorozat 3. és talán 4. szériájának az alapötlete. Éppen ezért nem is részletezném túlzottan a történetet, inkább csak pár impressziót osztanék meg az olvasókkal - a boncolgatást a sorozat megtekintése utánra hagyom.

A magyar borító: General Press 2016

Már az első résznél, de a másodikban egyre inkább érezhető, hogy a szerző mennyire rákapott a siker ízére, mert néhány teljességgel felesleges jelenetnél határozottan az az érzése az olvasónak, mintha betűre fizetnék - ezért kissé félve vettem a kezembe a harmadik kötetet, ami vastagabb, mint az előző kettő. Ez persze még nem olyan nagy tragédia, de akad benne néhány abszolút élettelen párbeszéd, amin azért csiszolhattak volna (pl. Gereon Rath és Paul Wittkamp találkozásai). Sajnos elfogult vagyok a sorozat forgatókönyíróival szemben, és csak remélni tudom, hogy éppúgy átdolgozzák majd ezeket a részeket, mint korábban. Egy alapos tuning a karaktereknek sem fog ártani, mert a regénybeli Gereon Rath 180 cm magassága és jóképű képességei ellenére is szimplán béna, a Volker Bruch által megjelenített karakter ezért annál jóval izgalmasabb - Charlotte Ritterről nem is szólva. Néha pedig szinte az az érzése az embernek, mintha egy női kéz is belenyúlt volna a szerkesztésbe, főként a Ritter utáni sóvárgásoknál és a kutyás részeknél, persze lehet, hogy csak rémeket látok.

Az alapötlet egyébként nem rossz, de szerkezeti szempontból nem túl szerencsés a mű felénél az olvasó tudomására hozni a gyilkos nevét, aztán még 300 oldalon keresztül nyújtani, mint a rétestésztát, végül egy deus ex machinával zárni le az egészet. Bár van benne pár igazán frappáns csavar, ez vitathatatlan.
Még egy apróság! Lehet, hogy Kutscher szerint jó poén volt Jeanette Fastré születési helyének pont a belgiumi Malmedyt megjelölni, de inkább pusztán ízléstelen - lásd Joachim Peiper és az állítólagos malmedy mészárlás.

Félreértések elkerülése végett a Csendes halál mindezek ellenére egy jól megszerkesztett, színvonalas alkotás, csak én tettem túl magasra a lécet. Vitathatatlanul napjaink krimiirodalmának egyik gyöngyszeme jócskán maga mögé szorítva a mára már teljesen kiüresedett Günther-sorozatot (nálunk Philip Kerr: Berlin Noir). Kerr-nek ugyanis csak pár kötet erejéig sikerült megtartani a Chandler-stílust, amitől igazán élvezetesek voltak a könyvei, utána visszatért a saját hangjához, ami viszont már messze nem olyan egyéni. Kutscher szerencsére semmi ilyesmivel nem próbálkozott, így az a szövegstílus, melyet használ az idő múltával sem veszt varázsából, és inkább a cselekményszövéssel, mint frappáns kiszólásokkal igyekszik lehengerelni az olvasót. Kénytelen vagyok azonban  bevallani, hogy ez a könyv teljesen magába szippantott, mert ahogy a főhőssel együtt sodródunk a végkifejlet felé, egyszerűen letehetetlenné válik.

A német borító

A magyar nyelvű kiadással kapcsolatban sem dőlhetünk igazán elégedetten hátra. Néhol egy-két kifejezés igencsak félre siklik ("honnan erednek a sebészetei képességei" 580. oldal - inkább ismeretei nem?), arról nem beszélve, hogy a német fogalmak - rangok, intézmények - hol eredeti formájukban szerepelnek, hol lefordítják őket. Egyik legkiugróbb példa az Állatkert, amit bátran meghagyhattak volna Tiergartennek, ha már a többi úgy maradt, illetve az inspektor 489. oldalon, ami helyett némi agytornával bizonyára találhattak volna valami jobbat. És nem ártott volna a straße szóval kapcsolatban sem egy egységes átírásban megállapodni, mert több változatot is sikerült fabrikálni: Oranienstraße és Leipziger Straße 52. oldal, Belle-Alliance-Straße 109. oldal. Ne egyszerű kérdés, de megoldható.

Egy ilyen neves kiadónak az európai áron kínált könyv megjelenésekor erre azért illet volna figyelni - legalább a straßékra, ha másra nem is.
By the way: a jangtao a kivi, ajánlom ezt a szerkesztő és fordító szíves figyelmébe, még ha kínai egres is.

A harmadik kötetre és 3. szezonra várva