Barátaim Lengyelországban jártak, és tőlük kaptam ajándékba az alábbi kalligráfiát, amit Rafael Akahira készített.
"Terézia"
A Párizsban tanult japán művész munkája 2011-ben már díjat is nyert, számos kiállításon szerepeltek alkotásai Európában és Ázsiában egyaránt. Technikájában ötvöződnek a hagyományos japán kalligráfia és a modern művészet elemei.
"Mumster 03"
Aki a danski főtérre vetődne, mindenképpen éljen a lehetőséggel, hogy egy saját kalligrafikus alkotása birtokosa lehessen.
A háborús kiadványok között nem csupán politikai, de vallásos kiadványokat is találunk. Ezek közül csupán egy a Szent Terézke rózsakertje, amely 1928. január és 1943 decembere (?) között jelent meg - 1943 utáni példányt egyelőre nem sikerült felkutatni.
Borítók 1943, 1930
Erről a kiadványról sincs túl sok információ. A Katolikus Lexikon szerint hitbuzgalmi ifjúsági folyóirat, de a háború alatt funkciója némiképp megváltozott. Kiadója a Karmelita Rendház, nyomda a Tipográfiai Műintézet. Cikkei természetesen vallási témájú írások, de tartalmaz harctéri leveleket is.
Hálás honvéd szívek
avagy Rózsaposta az orosz harcmezőkről
A Szent Terézke rózsakertje érdekes színfolt a háborús újságok között.
A számtalan manga-stílus és mangaka közül nehéz választani, de az tagadhatatlan, hogy aki csak egyet is olvasott Tatsumi Yoshihiro történeteiből, az megjegyzi a nevét. Tatsumi a gekiga műfaj képviselője, melyre mind formai mind tartalmi tekintetben a társadalmi realizmus jellemző.
A mester alkot
Tatsumi Yoshihiro 1935-ben született Oszakában, 2015-ben hunyt el Tokióban. Fiatalságára rányomta bélyegét a II. világháború, melynek utóhatásait oly érzékletesen ábrázolta. Első műve, A gyerekek szigete 1953-ban jelent meg. Hazájában több kitüntetést is kapott, 1972 a Japán Képregényrajzolók Szövetségének díját, 2009-ben pedig a Tezuka Osamu alapítványét, de munkája külföldön is számos elismerést kapott nemzetközi díjak és a sajtó révén. Több kötetnyi mangát hagyott az utókor számára, melyekből néhány szemelvény nálunk is megjelent a Papírmozi képregényantológia köteteiben.
Magyar címlapon
"A fiatal olvasók szülei azt gondolták, túl sok az erőszak abban, amit csinálunk, de mi nem hazugsákogat akartuk bemutatni rajzainkkal. Addig is voltak jelenetek, amikor meghaltak a főhősök, de nem ábrázolták a vért, és a vágások helyét lekerekítve mutatták a rajzok... Mi úgy gondoltuk, hogy amikor meghal valaki, az nem így néz ki, és igenis oda kell rajzolni a vért is."*
Az Infernóban Tatsumi megmutatta mire is képes egy mangaka
"Azonnali elutasítás áldozatai lettünk. Az emberek azt mondták, ez nem manga. A történeteink valóságosak és szomorúak voltak... Az emberek féltek tőlünk."
"Nem nagyon rajongtak történeteimért (a magazinok), így elég nagy kompromisszumokat kellett velük kötnöm, amikor például elfogadtam, hogy ne jelentessék meg egy-egy történet végét, mert nem volt elég népszerű a befejezés."*
Ez a pillangók kisasszony-történet egészen más
Tatsumi Yoshihiro rajzai azonban napjainkban már igen népszerűek, a stílus, melyet képvisel belelopta magát a közönség szívébe. A hétköznapi drámák, melyeket igen szemléletesen ábrázolt, ma is jelen vannak, talán ezért is érezzük olyan közel magunkhoz.
Vágyak és titkok
*Jérome Schmidt - Hervé Martin Delpierre: Manga, Jószöveg Műhely Kiadó 2006, ford.: Hajós Katalin, 29-30. p.
A manga természetéhez már kezdetektől hozzá tartozik az abszurditás. Himaruya Hidekaz Hetalia sorozata a világ országainak mutat görbe tükröt történelmünkön keresztül, főként a II. világháború viszonylatában. Karakterei az első megjelenése óta kacifántos pályát futottak be, a különböző stílusú mangákat követték az animék, de zenei anyaguk CD-n is beszerezhető máshol fel nem csendülő dallamokkal.
A világ kicsit másként
Karakterek:
Himaruya minden létező és korábban létezett országot, birodalmat sajátos személyiséggel ruházott fel. Érdekesség azonban, hogy míg az európai és amerikai államok esetében nem kímélte hőseit, az ázsiai szereplőkkel már igencsak csínján bánt, erre kiváló példa Kína és Japán sajátos "baráti" viszonya. Az országok között mindenki megtalálhatja a maga kedvencét, de érezhető, hogy az alkotó leginkább is Itáliával szimpatizál. Fő karaktereink két nagy táborra oszlanak: a szövetségesekre és a tengelyhatalmakra, melyet a Németország-Japán-Itália trió jellemez. Nyilvánvaló, hogy ezek a legjobban kidolgozott és legérdekesebb karakterek.
Japán udvarias, visszafogott,
és bármit legyárt miniben
Itália jelszava "Pasta!",
amit nyugodtan fordíthatunk "dolce vitának"
Németország szimpatikus egy fazon,
de "néha furcsa főnökei" vannak
Magyarországnak sincs oka a szégyenre,
bár olykor Ausztria szolgálója, de valójában igen harcias
Történetünk a világtörténelem:
Az első részben tanúi lehetünk, amikor az I. világháborúban Németország Róma örökösének felkutatására indul, aki nem túl hősiesen egy paradicsomos ládában rejtőzködik. Németországnak okoz is némi fejtőrést összeegyeztetni a dicsőséges Rómát és a szeretnivalóan szeleburdi Itáliával, ami nem is igazán sikerül. Történetünk tehát az I. világháborúban kezdődik és valahol a II. világháborúban ér véget, de számtalan kitekintés láthatunk a múltba és a jelenbe egyaránt. A humoros, olykor szarkasztikus életképek között számos gyöngyszem akad, például Itália észak-afrikai hadjárata, amely nyilvánvalóan belesül, és rögtön telefonál is Németországnak.
Van, akinek a harc az erőssége...
...másoknak a művészet... és van, aki mindkettőben jó
A Hetalia sorozatnak nyolc része jelent meg japánul, nálunk mindössze az első három, de más részek is beszerezhetők európai nyelveken. A magyar fordítással nagy vonalakban nincs gond, de a helyesíráson még lenne mit csiszolni az olyan nevek esetén, mint Német-Római Birodalom.
Magyar kiadás - lényegében ugyanaz, mint az eredeti
Animeként sorozat és film egyaránt készült a Hetaliából, sőt, videojáték is. A karakterekhez külön zenei anyagok születtek. A főcímdalt például minden ország a maga stílusában énekli, de egy mini CD-nyi anyag minden főszereplőnek dukál. Mindez tetézendő még musical is készült Hetalia - Singin' in the World címmel.
A német módi
Ugyanez japán stílusban
Németország a magányos hős
Vájt fülő és erős idegzetű nézőknek egy kis ízelítő a musicalből
Végletek:
Ez a manga kezdettől különböző stílusok kavalkádja. Itália gyermekkorát például a Csibitaliából ismerhetjük meg, amire finom szólva is a gyermeki báj jellemző. De a történetnek van egy jaoi vonulatai is, ami feldolgozástól függően hol erősebben, hol szinte láthatatlanul van jelen.
Cukiságok tárháza: Itália gyermekkora
A szereplők egymáshoz viszonya gyakran egyértelműen kétértelmű,
bár Franciaországról mindenki tudja, hogy bárkit ágyba visz
A Hetalia népszerű téma a cosplayeken (costume play - jelmezverseny, főként képregény, manga és anime hősök, de más népszerű sorozatok, mint Star Wars vagy a Star Trek is megjelennek).
Sokan becsmérlően tekintenek a képregényre, mint műfajra, akárcsak a "ponyvára", pedig egy jól megrajzolt és megírt darab van olyan elgondolkodtató, mint bármely állítólagos szépirodalmi mű. Bevallom, életem meghatározó élményei közé tartozott a Fülesben közölt képregények olvasása, köztük a Korcsmáros Pál megalkotta Rejtő-variációk. Igen sajnálatos, hogy azóta képregényirodalmunk eléggé szegényessé vált. Vannak ugyan próbálkozás minden vonalon, de a külföldről beömlő kínálat és a reklám teljes hiánya háttérbe szorítja őket. Ezért is örültem meg annyira, amikor a kezembe akadt két valódi ritkaság.
"Amatőr" képregények a Nagy háborúról
A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány gondozásában jelentek meg a Magyarok az Isonzónál és a Merénylet Szarajevóban című válogatások, mindkettő igaz csemegének számít a képregény-rajongók számára. A változatos stílusban készült rövid történetek közül mindenki kiválaszthatja a magának leginkább tetsző darabot.
Békefi Tamás: 30 nap - szemtől szembe az ellenséggel
Kovács Fülöp: A notesz - Frank Miller stílusában
Szabó László: Isonzói ajándékok - klasszikusnak tűnő
Részemről egyetlen dolgot rónék fel, hogy a kiadvány mindössze 36 oldalas, igazán jó volna hasonlót olvasni akár fekete-fehérben is.
